Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
392 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK Az új tényanyag feltárása együtt járt az ítéletek árnyaltabbá válásával. Az 1790-ben feltörő magyar nemesi mozgalmat áttekintő újabb kutatások elsősorban aszerint különítik el és értékelik a nemesi felvilágosodás reformelképzeléseit, hogy azok miként viszonyultak a jobbágykérdéshez, miként próbálták átvenni a kezdeményezést a reformpolitikában, és a nemzeti függetlenség célkitűzése mellett értékszempontként emelik ki a haladó törekvéseknek a modern nemzeti gondolat csíráival való összefonódását.6 7 Ugyanakkor a polgári történetírásnak az 1790-es évek nemesi reformtörekvéseit túlértékelő álláspontját cáfolta az a monográfia is, amely az 1795-ös első magyar büntetőtörvénykönyv keletkezésének körülményeit tisztázta, és közben új megvilágításba helyezte a lipóti reformpolitikát.6 8 Az eddigi eredményeket összegező és továbbépítő kutatások a magyarországi haladó törekvések fő vonalainak kijelölésében és értékelésében a 18. század utolsó harmadának lengyel és magyar nemesi mozgalmait is összehasonlították, s az összehasonlítás megerősítette azt a következtetést, miszerint a felvilágosult nemesség és a felvilágosult abszolutizmus törekvései igényeikben azonos szinten mozogtak, mindkettő a feudalizmuson belül a rendszer modernizálását célozta, csak más eszközökkel.69 Nemcsak a magyar, de az európai felvilágosodás kutatásában is nagy szerepet játszanak a mátrafüredi szimpóziumok, mindenekelőtt azáltal, hogy újabb és újabb kérdések kutatására ösztönöznek (mint pl. a parasztság és a felvilágosodás viszonya, a paraszti írástudás) és ugyanakkor szélesítve az összehasonlító vizsgálódások horizontját, megkönnyítik a magyar felvilágosodás sajátosságainak körvonalazását.70 A korai magyar polgári reformtörekvéseknek a sorsát és továbbélését két vonalon próbálja történetírásunk nyomon követni. Az egyik Napóleon működése magyarországi visszhangjának a vizsgálata. A másik a nyelvi és kulturális reformtörekvéseknek a politikai törekvésekhez fűződő kapcsolatainak a kimutatása és értékelése.7 1 A magyar nemzeti mozgalom történetében történészeink többsége 1830 körül látja az újabb cezúrát (bár van, aki 1825-ben, amikor a rendi ellenállás újabb hullámának 6''Trócsányi Zsolt: Az erdélyi úrbérrendezési kísérletek történetéhez. Az 1790/1-i országgyűlésről kiküldött úrbéri rendszeres bizottság működése és munkálatainak sorsa. TSz 1966. 3-4. sz. 270-297 1. Benda Kálmán: Nationalgefiihl und Nationalitätenkämpfe in Ungarn am Ende des XVIII. Jahrhunderts. Anzeiger der phill-hist. Klasse der österreichischen Akademie der Wissenschaften 1971. 44-56 1. Benda Kálmán: La réveille du nationalisme dans les pays de la Monarchie des Habsbourg. AH 1971. 17. t. 385-3901.Я. Balázs Éva: Zur Frage des ungarischen Nationalismus in der Habsburgermonarchie. Österreich in Geschichte und Literatur. 1971. 15. Jg. 134-146 1. Arató Endre: A magyar nemzeti ideológia jellemző vonásai a 18. században. In: Nemzetiség a feudalizmus korában. Tanulmányok. Bp. 1972. Akadémiai Kiadó 130-181 1. (Értekezések a történeti tudományok köréből. U. S. 64.) Benda Kálmán: Von der feudalen Nation zum bürgerlichen Nationalismus. Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf. Bd. 3. Eisenstadt 1973. 115-1261. Benda Kálmán: A magyar nemzeti mozgalom 1790-ben. TSz 1974. 17. évf. 2. sz. 183-210 1. Trócsányi Zsolt: Az 1790-es évek erdélyi rendi reformmozgalmának történetéhez. Bp. 1978. 95. (Nemzetiségi Füzetek 2.) 6'Hajdú Lajos: Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex tervezet. Bp. 1971. Közg. és Jogi Kiadó 552 1. 6 9 Kosáry Domokos: Felvilágosult abszolutizmus - felvüágosult rendiség. TSz 1976. 4. sz. 675-720 1. 10 Les Lumières en Hongrie, en Europe Centrale et en Europe Orientale. 1. Actes du Colloque de Mátrafüred, 1970. Bp. 1971. Akadémiai Kiadó 125 1.2. Actes du deuxième Colloque de Mátrafüred, 1972. Bp. 1975. Akadémiai Kiadó 1901. 11 H. Balázs Éva: Notes sur l'histoire du bonapartisme en Hongrie. Nouvelles Études Hongroises 1969-1970. vol. 4-5. 186-207 1. Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország Sz 1971. 105. évf.
