Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 378/III
AZ 1849-1G TERJEDŐ KORSZAKRÓL 391 átalakulásra, de az értelmiségi réteg és a reformokra vágyó nemesség soraiban ezek a reformtörekvések sokkal korszerűbb formákat öltöttek, mint azt eddig a szakmai közvélemény vélte.6 1 Martinovics szerepét pedig abban látja, hogy „megjelenése és tevékenysége (...) megkönnyítette a kormányzat munkáját, ürügyet és alkalmat adott a patrióta és polgári törekvésekkel való leszámolásra, s ezzel siettette az amúgy is feltartóztathatatlan végzet bekövetkezését".62 Az Erdélyre vonatkozó kutatások a „jakobinus" mozgalom kelet felé nyúló ágát tárták fel.6 3 Miként agrárszakembereink életmüvének feltárásakor a kor gazdasági-termelési viszonyaira és a társadalom magatartására vetült fény, a politikus egyéniségek életpályájának és tevékenységének kutatásában a feudalizmus válságának a társadalomra gyakorolt hatását, a válság tudatosodását és egy-egy társadalmi csoport magatartásának változását lehetett nyomon követni. Berzeviczy Gergely életrajza azzal a célkitűzéssel is készült, hogy „mintegy gyűjtőlencsében" mutassa be a reformkor előnemzedékének történetét, amint a szerző végigkísérte a reformpolitikus életútját a szabadkőműves páholyoktól a jakobinus mozgalomig. Ugyanez a monográfia módosította a korai polgári reformtörekvések társadalmi bázisáról kialakított képet. Az ország északkeleti megyéiben élő nemesség fogékonyságát az új eszmék iránt, a bortermelés által biztosított viszonylag magas életszínvonalával és a borértékesítés politikai és gazdasági feltételeinek változásával magyarázta. Elméletileg is tisztázni kívánta az értelmiség szerepét, amikor a reformnemességhez kapcsolódó erőként mutatta be ezt a kultúrahordozó réteget.6 4 A nemesség zöméhez hasonló éberséggel kiváltságait védelmező polgárság és a központi hatalom viszonyába nyújtott mélyebb bepillantást, az egyik debreceni főbíró életét megelevenítő írás, a századforduló tiszántúli református püspökének életrajza pedig az egyház és a felvilágosodás viszonyát, a konzervativizmusra ösztönző mozzanatokat taglalja.6 5 A felvilágosodás kutatásában fontos szerepet kap a magyar felvilágosodás külföldi kapcsolatainak feltárása.6 6 4 1 A magyar jakobinusok iratai. Sajtó alá rend. Benda Kálmán. 1. A magyar jakobinus mozgalom iratai. II. A magyar jakobinusok elleni felségsértési és hűtlenségi per iratai, 1794-1795. III. Naplók, följegyzések, röpiratok. Bp. 1952-5 /. Akadémiai Kiadó 1142; 861; 4521. Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom története. Bp. 1957. Akadémiai Kiadó 95. Isztorije vengerszkogo jakobinszkogo dvizsenija. AH 1958. 5. torn no. 263-311; 1959. 6. tom. 1-2. no. 1-30 L Benda Kálmán: Les Jacobins hongrois. Annales historiques de la Révolution française 1959. 38-60 1. 4 2 Benda Kálmán: A magyar jakobinusok mozgalom története. In: Benda Kálmán: Emberbarát vagy hazafi? Bp. 1978. Gondolat 186 1. 6Ъ Trócsányi Zsolt: Az erdélyi jakobinusság kérdéséhez. TSz 1965. 8. évf. 1. sz. 1-13.1. 6*H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely a reformpolitikus (1763-1795) Bp. 1967. Akadémiai Kiadó 387 1. 65 Révész Imre: Bécs Debrecen ellen. (Vázlatok Domokos Lajos (1728-1803) életébó'l és működéséből.) Bp. 1966. Akadémiai Kiadó 129 1. (Értekezések a történeti tudományok köréből U. S. 38, Révész Imre: Sinai Miklós és kora. Adalékok a XVIII. századvég magyar társadalomtörténetéhez. Bp. 1959. Akad. Kiadó 343 1. 4 4 Dümmerth Dezső: Göttinga és a magyar szellemi élet. FK 1961. 7. évf. 3-4. sz. 351-373 1. H. Balázs Éva: A magyar jozefinisták külföldi kapcsolataihoz. 1. Schlözer és magyar tanítványai. Sz 1963. 97. évf. 6. sz. 1187-1204.1. Benda Kálmán: Jean-Jacques Rousseau et la Hongrie à la fin du XVIIIe siècle. In: Jean-Jacques Rousseau. Pour le 250e anniversaire de sa naissance. Paris 1963. 169-182. 1. „Sorsotok előre nézzétek." A francia felvilágosodás és a magyar kultúra. (Szerk. Köpeczi Béla-Sziklay László) Bp. Akadémiai Kiadó 1975. 447 1.
