Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Péter Katalin: A mohácsi csatától a szatmári békéig (1526–1711) 364/III
A SZATMÁRI BÉKÉIG TERJEDŐ KORSZAKRÓL 373 következő sajátoságokkal, amelyek körülbelül a 16—17. század fordulóján jelentek meg az uralkodó osztály viszonyai között. Kiderült: ezt az időmetszetet azért érdemes kiemelni, mert ez mutatja a nagy sorsforduló hatását. Ekkorra válnak ugyanis kitapinthatóvá a korszak fő gazdasági alakulásának következményei, a nagybirtok egyre fokozódó gazdasági lehetőségei a társadalmat korábban sosem látott módon polarizálják; a nagybirtokosok társadalmi fölénye az áttekinthetetlenségig emelkedik. És nem ok, hanem következmény a nagybirtokos hegemónia kialakulása után a politikai események között feltűnő fordulat: a magyarországi politizálás fő vonala törökellenesből Habsburg-ellenessé válik. Ez utóbbit erősíti a nagy munkamegosztás hozzánk ekkoriban eljutó szubjektív hatása. A politikatörténetben Sinkovics István hívta fel a figyelmet a századforduló fontosságára. Közelebbről a Báthori István lengyel Királysága (1575-1586) idején volt erdélyilengyel perszonálunióval foglalkozott.3 9 Minthogy azonban Báthori uralkodása idejére az erdélyi történelem fénykorát határozta meg, az előtte, illetve utána tanulmányozandó időszakok értékeléséhez is jól használható összehasonlítási alapot teremtett. Ezek a századfordulós, inkább társadalom-, mint politikatörténeti munkák két irányba mutatnak összefüggéseket. Folytathatók lennének időben, tehát a 17. század felé, vagy utalnak a 16—17. századi Magyarország legsúlyosabb gondjára, az ország közepén terjeszkedő hódoltságra. A kettő közül az utóbbi kapott nagyobb figyelmet; az elmúlt néhány év a hódoltság kutatásának megélénkülését, s egyben bizonyos változást is hoztak a probléma kezelésében. Az átalakulást az jellemzi, hogy míg az ötvenes évek során a hódoltsággal foglalkozó tudományos irodalom inkább volt turkológia, mint történelem, mostanában szülte tökéletesen elszakadt a közvetlen forrásértelmezéstől, kiadástól. Káldy Nagy Gyula — aki a forráskiadási korszakban is a legtöbbet dolgozott a hazai turkológia megalapítója, Fekete Lajos mellett — kezdte az itteni török vüág társadalmi történeti ábrázolását.40 Aztán Hegyi Klára írt könyvet a török birodalom legnyugatibb határtartományáról.4 1 Szakály Ferenc a királyi Magyarország és a hódoltsági területek együttes vizsgálatán keresztül azt mutatta be, hogy az országnak a Porta hatalma alá esett része sem szakadt ki a magyarországi feudalizmus rendszeréből.4 2 Bizonyos értelemben ehhez kapcsolódik Sinkovics István4 3 és Szántó Imre tevékenysége,4 4 akik a török elleni harcok eseményeivel foglalkoznak sokat. 6) - Absolutismus und ständischer Widerstand in Ungarn am Anfang des 17. Jahrhunderts. Südostforschungen 1974. Bd. 33. S. 85-101. - A késő-reneszánsz korának gazdasági, társadalmi és politikai összetevői Magyarországon. Szenei Molnár Albert és a magyar későreneszánsz. A kötetet összeáll. Csanda Sándor-Keserű Bálint. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 4.) Bp. 1978,91-106.1. 39 Sinkovics István: L'union personelle et le problème de la centralisation en Transylvanie à l'époque de la royauté polonaise d'Étienne Báthori. AUSB Sectio historica 6. 1964. 73-108.1. 4 "Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők ésráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon. Bp. 1970. Akadémiai Kiadó, 198 1. (Körösi Csoma kiskönyvtár 9.) 4 'HegyiKlára: Egy világbirodalom végvidékén. Bp. 1976. Gondolat, 291 1. (Magyar história.) 4 2 Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566). Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. Szekszárd 1969. 5-90.1. 4 3 Sinkovics István: Der Angriff der Osmanen im Donautal im XV. Jahrhundert und der Ausbau der Abwehr. Bp. 1975. Akadémiai Kiadó, 361. (Studia historica Academia Scientiarum Hungaricae 100.) 44 Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése Magyarországon. Szeged, 1971. 44 1. (AUSz Acta historica 38.) - Eger vár védelme 1552-ben. Eger 1971. 267 1.
