Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Péter Katalin: A mohácsi csatától a szatmári békéig (1526–1711) 364/III
374 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK Ezzel szemben a 16—17. századdal kapcsolatos politikatörténet munkálatai szinte kizárólagosan a 17. század közepétől a Rákóczi-szabadságharc lezárásáig terjedő esztendőkre korlátozódnak. Az egyetlen nagyobb időegységet átfogó munka Trócsányi Zsolt kismonográflája.4 5 Az egész szóban forgó korszakot átfogóan vizsgálja az erdélyi államszervezet jelenségeit. Nagy László korábban Bocskai és Bethlen hadjáratáról írt, legutóbb a harmincéves háború magyar résztvevőiről, illetve a végvári életről publikált könyveket.4 6 Feltűnő viszont, hogy a 17. század közepétől a Rákóczi-szabadságharc lezárásáig terjedő időszak kutatói gárdája igen népes. Ez a helyzet, a munkálatok ilyen - valószínűleg véletlenül kialakult - aránytalansága egész történettudományunkat érintő következményekkel járt. Mert jóllehet, a sok kutató távolról sem azonos témákkal foglalkozik, tevékenységük viszonylag szűk történelmi időszakra való koncentrálódása műhely-jellegű együttműködést tesz lehetővé. Ez a műhely-munka természetesen nem azt jelenti, mintha a résztvevők mindig, mindenben egyetértenének. Ellenkezőleg: a rövid időszak társadalmi, politikai és eszmetörténeti jelenségeiről alkotott képük a legélesebb viták között alakul. Igen jellemző véleményeik szórtságára az, hogy a nemzetvita folytatódása e néhány évtized kutatásában máig kitapintható, holott minden más korszak művelői már régen felhagytak vele. Nézeteltéréseik ellenére azonban együtt alkottak új felfogást közvetlenül a magyar történelemről, tágabb értelemben pedig a történettudomány műveléséről. Az ország története számtalan kisebb-nagyobb eredménnyel gazdagodott e néhány évtized alapos kutatása nyomán. A Zrínyi Miklós tevékenységéhez kapcsolódó eseményekről Klaniczay Tibornak még az előző historiográfiai korszakhoz tartozó monográfiája4 7 alapján születtek eredmények.4 8 Perjés Géza Zrínyit elsősorban mint elméleti és gyakorlati hadseregszervezőt mutatta be.4 9 Benczédi László a Wesselényi-összeesküvés zűrzavarairól rajzolt tiszta és áttekinthető ábrázolást.5 0 Köpeczi Béla és ugyancsak Benczédi a Thököly-felkelés értékelését helyezte reális alapokra.5 1 Trócsányi Zsolt Erdély és a korai kurucmozgalom kapcsolatairól készített képet.5 2 Iványi Emma a 4 5 Trócsányi Zsolt: Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései (Adalék az erdélyi rendiség történetéhez). Bp. 1976. Akadémiai Kiadó, 216 1. (Értekezések a történeti tudományok köréből U. S. 76.) *6 Nagy László: Magyar hadsereg és hadművészet a harmincéves háborúban. Bp. 1972. Zrínyi, 352 1. - A végvári dicsőség nyomában. Bp. 1978. Zrínyi, 274 1. 47 Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. (1. kiad. Bp. 1954.) Második átdolgozott kiadás. Bp. 1964. Akadémiai Kiadó, 852 1. (Irodalomtörténeti könyvtár 14.) 4 'Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról. Sz 1972. 106. évf. 3. sz. 652-666.1. - A magyar romlásnak századában. Bp. 1975. Gondolat, 204 1. (Magyar história) 4 'Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora Bp. 1965. Gondolat 3911. 50 Benczédi László: A Wesselényi-féle rendi szervezkedés kibontakozása. TSz 1972. 17. évf. 4. sz. 596-630.1. - A prédikátorperek történeti háttere. Theológiai Szemle 1975. 18. évf. 7-8. sz. 199-206.1.; 1975. 18. évf. 9-10. sz. 264-267.1. - Historischer Hintergrund der Predigerprozesse in Ungarn in den Jahren 1673-74. (Zusammenhänge der Steuer- und Religionspolitik des Leopoldinischen Absolutismus) AH 1976. no. 22. 257-289.1. 51 Köpeczi Béla: „Magyarország a kereszténység ellensége" A Thököly-felkelés a korabeli európai közvéleményben. Bp. 1976. Akadémiai Kiadó 384 1. 1676. - Benczédi László: Thököly Imre és fejedelemsége. Thököly-emlékünnepség a fejedelem halálának 270. évfordulója alkalmából 1975. okt. 18. Szerk. Molnár Mátyás. Vaja 1975. 5-22.1. 51 Trócsányi Zsolt: Teleki Mihály (Erdély és a kuruc "mozgalom 1690-ig). Bp. 1972. Akadémiai Kiadó, 333 1.
