Századok – 1980

Tartalomjegyzék - Péter Katalin: A mohácsi csatától a szatmári békéig (1526–1711) 364/III

370 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK ábrázolását, ő ekkor már a II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelmek legismertebb kutatói közé tartozott: maga is részt vett a nézetek nagy összecsapásában. Munkája éppen ezért bizonyító erejű. Megmutatja, hogy a korszak legalaposabb ismerői milyen mértékig tudták magukévá tenni Molnár Erik nézeteit. IV. Körülbelül az 1960-as évek közepén a magyarországi történettudomány művelésében új korszak kezdődött. Ez a periódushatár pontosan érzékelhető a 16-17. század kutatásában is. Megtörtént a felszabadulás óta alakuló új eredmények összefoglalása; a nálunk sajátos gazdasági folyamatok értelmezéséről kialakított magyarázat és a politikatörténetnek a nagy vita tanulságai alapján történt újrafogalmazása jelzi: a következtetések egymásra illesztésében új emelet építése kezdődhet. Megint csak nem véletlen, hogy az irodalomtörténet korszakzáró, illetve az új kutatásoknak alapot nyújtó összefoglalása is ekkoriban készült el.2

1

A mi időszakunkat tárgyaló kötetek Klaniczay Tibor szerkesztésével jelentek meg 1964-ben. Ez az irodalomtörténet és a szorosan vett történeti müvek ez idő tájt ugyanazt tükrözik: a kutatók hallatlan nyitottságát egymás és a rokontudományok eredményeivel szemben. Kialakult ennek következtében a komplex kutatások iránti igény. Sőt: egyre többet beszélünk azóta a történetírás szükséges közérthetővé, egyenesen érdekessé tételéről. A kutatásnak —tudományos feladata mellett — egyre szélesedő szakmán kívüli érdeklődést kell kielégítenie. A sokoldalúan nyitott új szemlélet leglátványosabb jele talán e korszak gazdaságtörténetének határozott profil-változtatása. Míg ugyanis előzőleg mindent elsöprő arányban termelte az agrártörténeti munkákat, most szinte teljes egészében a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok, ár- és bérviszonyok, a pénzforgalom kutatása felé fordult. A változás egyébként szerves folytatása az előző időszakban elért eredményeknek. Logikus: ha a magyarországi, illetve a mi régiónkbeli fejlődési sajátosságokat a nemzetközi munkamegosztás, a világpiachoz kapcsolódó tényezők alakították, úgy e piac működési mechanizmusának feltárása vezethet a megismerésben tovább. A kutatások két irányból közelítették meg a problémát. Az egyik - elsősorban Pach Zsigmond Pál tevékenységében — az új világpiac régióinak kereskedelmi kapcsolatait vizsgálja, ő derítette ki azt, hogy a tengerentúli gyarmatok bekapcsolódása csak az egyik tényező az újkorral kezdődő nagy átalakulásban. Ennek következményeivel azonban vetekszik az Európán belüli forgalomváltozások hatása. Ez utóbbiak lényege pedig az egymásrautaltság létrejötte; a kétféle gazdasági rendszer egymást feltételezve alakul.2

2

így 21

A magyar irodalom története. Fó'szerk. Sőtér István, 1-6. köt. Bp. 1964-1966. Akadémiai Kiadó, 567 1.; 646 1; 831 1.; 1072 1.; 543 1.; 1106 1. 2 2

Pach Zsigmond Pál: A nemzetközi kereskedelmi útvonalak XV-XVII. századi áthelyeződése kérdéséhez. Sz 1968. 102. évf. 5-6. sz. 863-897.1. - The shifting of international trade routes in the 15th-17th centuries, AH 1968. 14. torn. 3-4. no. 287-321.1. - Közép-Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem a XVI-XVII. században. MTAFT 1971. 19. évf. 2-3. sz. 249-271.1. - L'Europe centrale et orientale dans la première période de l'épanouissement de l'économie mondiale (XVe-XVIIe siècles). NÉH 1972. vol. 7. p. 3-12. - Diminishing share of East-Central-Europe in the 17th century international trade. AH 1970. vol. 16. no. 3-4. p. 289-306. - The role of East-Central-Europe in international trade (16th-17th cent.) ÉH 1970. p. 217-264.