Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Péter Katalin: A mohácsi csatától a szatmári békéig (1526–1711) 364/III
A SZATMÁRI BÉKÉIG TERJEDŐ KORSZAKRÓL 371 született meg ebben az eredetileg a magyarországi sajátságokat vizsgáló közelítésben a kettősséggel megnyilvánuló európai egység gondolata. A másik irányt Zimányi Vera és Makkai László képviselik, ők a gazdasági szerkezetek kölcsönhatásait vizsgálják. Zimányi Vera, aki több nagy agrártörténeti munka után a magyarországi ártörténet problémáitól jutott ezekhez a kutatásokhoz, konkrét egyetemes jelenségek — a konjunktúra, illetve a válság tünetei — magyarországi jelenlétét mutatta ki.2 3 Makkai László viszont — inkább fordítva — egyes konkrét jelenségek országonként mutatkozó eltérései mögött láttatja meg a szervezet működésének azonosságát.2 4 így derül ki, hogy Magyarország gazdasága — minden megkülönböztető jellegzetessége mellett is — a 16—17. századi konjunktúra, majd válság, illetve válságok, végül stagnálás ugyanazon fázisait élte meg, mint a nyugat országai.2 5 És a konkrétumok legaprólékosabb vizsgálatából kerekedett ki Makkai László általánosító nagy elmélete. Eszerint a feudalizmusban eredendően egységes Európa kettősségét a kapitalizmus felé mutató tendenciák feszültségei hozzák létre.2 6 Ahogy tehát az új Európa képe az egyetemes történettudományban kialakult, úgy került helyére Magyarország és a Magyarországot is magába foglaló régió az egymást feltételező ellentmondások világos áttekinthetőséggel elrendeződött szerkezetében. Az ide vezető munkálatok során érdekes historiográfiai folyamat ment végbe, a 16—17. századi társadalomtörténet — mely korábban igen szorosan tapadt elsősorban az agrártörténethez — önállósulása. Ez a változás ellentmondani látszik a komplexitás iránti igénynek, a valóságban azonban a szuverén módon kijelölt témák mögött nemcsak a szó szoros értelmében húzódik összetettség, mert megközelítésük komplex módszerrel történik, hanem a fogalom tágabb, mondhatni, átvitt értelmében is összetettek az új társadalomtörténet munkái. Világosan kitapintható bennük ugyanis az a törekvés, hogy az egyetemes fejlődés menetébe ágyazzák a magyarországi jelenségeket. Leghatározottabban talán Paulinyi Oszkár munkássága tükrözi ezt az irányzatot.2 7 Ő ebben a korszakban egy speciális, aránylag rendkívül kis létszámú társadalmi réteget vizsgál, a bányavállalkozók körét, velük kapcsolatban pedig a bányavárosok társadalmát. Ezen a periférikus vonalon elindulva mégis a lényeget érintő eredményhez jutott. A magyarországi városiasodás sajátos vonásai mögött az egyetemes európai fejlődéssel összekötő momentumokat talált. A magyarországi várostörténetírás e doyenje mellett 23 Zimányi Vera: A magyarországi ármozgások helye az európai fejlődésben. TSz 1972. évf. 3-4. sz. 378-412.1. - Mouvement des prix hongrois et l'évolution européen. AH 1973. vol. 19. no. 3-4. p. 305-333. — Une typologie des inflations en Europe centrale aux 16e et 17e siècles. The Journal of European Economic History Vol. 4. No. 2. 1975. 399-402.1. 2iMakkai László: Otázka charakteru feudalizmu na Slovensku v 16-18. stor. Historické Studie 17 (1972.) 45-62.1. - La structure et la productivité de l'économie agraire de la Hongrie au milieu du XVIIe siècle. Spoleczenstwo, gospodarka, kultura. Studia ofiarowane Marianowi Malowistowi w czterdziestolecie pracy naukowej.Warszawa, 1974. 112-132.1. 2 5 Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650. Bp. 1976. Akadémiai Kiadó, 167.1. (Értekezések a történeti tudományok köréből. U. S. 80.) 26 Makkai László: Feudalizmus és az eredeti jellegzetességek Európában. TSz 1976. 19. évf. 1-2. sz. 257-277.1. 21 Paulinyi Oszkár: Tulajdon és társadalom a garamvidéki bányavárosokban. TSz 1962. 5. évf. 2. sz. 173-188.1. - Vállalkozás és társadalom. TSz 1976. 19. évf. 4. sz. 547-599.1.
