Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Péter Katalin: A mohácsi csatától a szatmári békéig (1526–1711) 364/III
a szatmári békéig terjedő korszakról 369 tató eredményre vezetett. Olyan körülmény kapott hangsúlyt, aminek korábban senki nem tulajdonított jelentőséget, talán észre sem vettük. Molnár Erik vette észre: történeti ábrázolásunkban a szabadság-, vagy függetlenségi harcok minden más jelenséget elborító jelentőségre emelkedtek. Kétségbe vonta a kép hitelességét.1 9 Rámutatott arra, hogy a nemzeti érzésnél erősebb, mert a létezést érintő érdekekből fakad, az osztályhoz tartozás tudata. Vitatta ennek megfelelően urak és parasztok érdekközösségének a nemzeti függetlenségi harcokban manifesztálódó létezését. Ha erre vonatkozóan mégis kerülnek elő adatok - állította -, az csupán az elnyomottak cselekvéseit manipuláló hamis tudat jelenlétét bizonyítja. Majd továbblépett, amennyiben a nemzeti küzdelmek problematikáját összekapcsolta a társadalmi haladás kérdéseivel. És — minthogy a magyarországi rendi viszonyokat a Habsburgok abszolutizmusával szemben alacsonyabb rendűnek ítélte — kétségbe vonta egyáltalán az osztrák ház ellen folyt küzdelmek jogosságát. A vita rendkívül kedvező időpontban robbant. A minden nézetkülönbséget elfojtó személyi kultusz következményeiből ocsúdva a tudományos és szélesebb körű érdeklődő közvélemény hálásan fogadta a szellemi pezsgés élményét. A hatást fokozta az a bizonyára nem véletlen egybeesés, hogy nagyjából ezzel egyidőben kaptak hangot a gazdaságirányítás szükséges reformját hirdető első nézetek. Ily módon az ún. Molnár Erik-vita a nemzeti önértékelés általános felülvizsgálatának része lett. Az általa képviselt verziót, múltunk legtöbb szubjektív érzéssel körülvett mozzanatainak teljes tagadását, kevesen tették maradéktalanul a magukévá. Mégis megváltoztatta a történettudomány művelésének légkörét. Ezen túl korábban ismeretlen igényeket teremtett, nem csupán a történelem reális, önámítástól ment megismerésére, de a történeti módszerek finomítására is. A vita első maradandó eredménye a Molnár Erik főszerkésztésével 1964-ben megjelent Magyarország története.2 0 Ebben R. Várkonyi Ágnes készítette el a 16—17. század 19 A vitát Molnár Erik, aki ekkor az MTA Történettudományi Intézet igazgatója volt, az intézet I. magyar osztályának egy értekezletén exponálta még 1959-ben, de írásos nyomai csak a következő esztendőtől vannak. A vitacikkek gyűjteményei és ismertetések a vitákról: A nacionalizmus történelmi gyökereiről. Ankét a Magyar Tudományos Akadémián. TSz 1960. 3. évf. 2-3. sz. 310-360.1 - Kende László-Surányi Bálint: Az MTA Történettudományi Intézetének vitája a nacionalizmus kérdéseiről. Sz 1961. 95. évf. 6. sz. 909-921.1. - U. ők: Discussion sur les origines historiques du nationalisme. AH 1961. 8. tom. no 1-2. 211-216.1. — Vita a magyarországi osztályküzdelmekről és függetlenségi harcokról. Bev. és utószó Pach Zsigmond Pál. Bp. 1965. 463 1. - A nemzeti ideológia múltja és jelene. Szerk. Balogh Sándor-Székely György Az Eötvös Loránd Tudományegyetem évkönyve (Bp.) 1966. 1531. — Glatz Ferenc-Stier Miklós: Tudományos ülésszak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a nemzeti ideológia múltja és jelene témakörből. 1965. febr. 21-22. Sz 1966. 100. évf. 4-5. sz. 1068-1081.1. - Glatz Ferenc: Compte rendu de la session idéologique organisée à l'Université Eötvös Loránd sous le titre „L'ideologie nationale autrefois et des nos jours." AH 1966. 12. tom. no. 3-4. 451-456. 1. - A magyar nacionalizmus kialakulása és története. (Bev. Andics Erzsébet) Bp. 1964. Kossuth, XL, 563 1. - Csatári Dániel: Nemzeti érzés, nemzeti büszkeség, szocialista hazafiság. A hazafiság-nacionalizmus vita új hullámáról. TáSz 1967. 22. évf. 12. sz. 45-57.1. - Ankét a történelemszemlélet és nemzeti kérdés tárgykörének újabb vitairodalmáról. Sz 1967. 101. évf. 6. sz. 1454-1460.1. 2 0 Magyarország története. Szerk. Molnár Erik főszerkesztő, Pamlényi Ervin és Székely György 1-2. köt. Bp. 1964.; Harmadik kiadás Bp. 1971. Gondolat, 1376 1. 21. térk.
