Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Péter Katalin: A mohácsi csatától a szatmári békéig (1526–1711) 364/III
368 A FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSUNK Erre - elsőként - Wittman Tibor figyelt fel 1957-ben megjelent könyvében.1 3 A szerző a világpiacnak az egyetemes árforradalomban manifesztálódott kialakulása körül kereste a megoldást. És szerencsés kézzel választott, mert jóllehet, akkoriban még az ártörténetnek nyomai sem voltak Magyarországon, a ma is érvényes magyarázat gyökereit találta meg. Ő már nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, amikor hárman három irányból közelítve, a koncepciót kiteljesítették. Először Pach Zsigmond Pál állapította meg — az agrárviszonyokat tanulmányozva -, hogy a magyarországi fejlődés a nyugat-európaitól „elkanyarodott".1 4 És magyarázatul a nagy európai munkamegosztás kialakulásának hatását emelte ki.1 5 Makkai László a nemzetközi kereskedelmi forgalom konkrétumai alapján vonta le a következtetést, miszerint a két régió sajátságait e kereskedelemben adódó eltérő lehetőségeik szabályozták.16 Szűcs Jenő ugyanekkor a városiasodásban kereste a kelet-európai típusú fejlődés létrejöttének okát. Szerinte az irányváltozás azért következett be, mert az itteni gazdaság a nyugatiaktól eltérő módón kapcsolódott az európai piac működéséhez.1 7 E nagy, az európai gazdaság szerves összefüggéseire — háromszorosan - építő koncepció megfogalmazásával a 16—17. századi magyar marxista gazdaságtörténet első szakasza lezárult. III. Érdekes: annak ellenére, hogy a gazdaságtörténet e korról adott értékelése a politikatörténet szabadságharc-centrikus felfogásának kezdettől ellentmondott, a szemléletváltoztató nagy robbantást mégsem a gazdasági viszonyok értékeléséből származó eredmények okozták. Ezek szerint pedig mindig is világos volt, hogy a nagybirtoknak a 16. századtól bontakozó lehetőségei a parasztság terheit szubjektív és objektív értelemben is növelik. Mégis: a politikatörténet hosszú ideig éltette az idegen elnyomás ellen az urával vállvetve harcoló paraszt alakját. A figura elrajzoltságára az első tudományos igényű marxista szintézis, az egyetemi tankönyv munkálatai során derült fény. A korábban elszórt adatok összerendezése -Sinkovics István, Wittman Tibor, Makkai László, Heckenast Gusztáv végezte el a nagyszabású feladatot18 — tulajdonképpen mennyiségi eljárás volt, de a minőséget megváltoz-13 Wittman Tibor: Az „árforradalom" és a világpiaci kapcsolatok kezdeti mozzanatai 1566-1618. Bp. 1957. Akadémiai Kiadó, 71 1. (Értekezések a történeti tudományok körébó'l U. S. 4.) 14 Pach Zsigmond Pál: A magyarországi agrárfejló'dés elkanyarodása a nyugat-európaitól. (A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet magyarországi sajátosságainak kérdéséhez.) AtSz 3. évf. 1961. 1. sz. 1-9.1. - Die ungarische Agrarentwicklung im XVI-XVII. Jahrhundert. Abbiegung vom westeuropäischen Entwicklungsgang. Bp. 1964. 164 1. (Studia historica Academiae Scientiarum Hungaricae 54.) I sPach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejló'dés a XV-XVII. században. Bp. 1963. Kossuth, 359 1. 161-165.1. 16Makkai László: Die Hauptzüge der wirtschaftlich-sozialen Entwicklung Ungarns im 15-17. Jahrhundert. (La Renaissance et la Réformiation en Pologne et en Hongrie 1450-1650.) Bp. 1963. 27-46.1. II Szűcs Jenő: Das Städtewesen in Ungarn im 15-17. Jahrhundert (uo.) 97-163. 1. "Magyarország története 1526-1 /90. A késői feudalizmus korszak. Szerk. H.Balázs Éva-Makkai László (1. kiad. 1957.) Második kiadás. Bp. 1972. Tankönyvkiadó 661 1. 16. t. 11 térk.
