Századok – 1980
Tartalomjegyzék - Péter Katalin: A mohácsi csatától a szatmári békéig (1526–1711) 364/III
A SZATMÁRI BÉKÉIG TERJEDŐ KORSZAKRÓL 367 Sok korábban ismeretlen magyarországi jellegzetességre derült belőlük fény közvetlenül. Közvetve pedig végrehajtották a történeti statisztikai módszer másutt is lezajlott megújítását. Ezek nyomán terjedt el az a forráskezelési eljárás, aminek a lényege minuciózus forráskritikával számsorrá, összehasonlíthatóvá alakítani eredetileg nem numerikusan kifejezett adathalmazokat. Ragyogó eredmények is születtek ezzel az eljárással, olyanok, mint Makkai László nagy tanulmánya a „Bevezetés a Rákóczi-gazdasági iratok kiadása előtt".9 A valóságban nagyszabású koncepció arról, hogy a 16—17. század gazdaságtörténetileg meghatározó jelensége volt a nagybirtokon folyó mezőgazdasági árutermelés. Vagy Maksay Ferenc kismonográfiája földesúri és paraszti árutermelés kölcsönhatásairól.1 0 Arról, hogy az urasági saját üzemek kialakítása megváltoztatta-e a nagybirtokon élő parasztság helyzetét. Veress Éva egy rövid lélegzetű tanulmányban a paraszti társadalom legjellegzetesebb egységét, a telkes jobbágy patronátusa alatt gazdálkodó család szervezetét derítette fel.1 1 Az adatsorok jegyében kibontakozó tudományosságnak ugyanehhez a remek eredményeket hordozó vonulatához tartozik Orosz István nagy dolgozata.1 2 Azt mutatja be, hogy a szabad királyi városok 15. században megtörtént visszaszorultával a magyarországi árutermelésben a földesúri saját üzem mellett a paraszti oppidum a legfontosabb tényező. A gazdaságtörténetírás egymásra építő, de nem egy ponton a másik eredményeivel vitatkozó művei fokozatosan alakították a magyar 16—17. század mind árnyaltabb ábrázolását. Eszerint Magyarország 16—17. századi gazdasági viszonyai a Nyugat-Európában létezőktől igen nagy mértékben eltérnek. Hasonlítanak viszont más kelet-európai országokéhoz. Röviden: nálunk és a mi régiónkban létrejött a második, illetve örökös jobbágyság rendszere. Ami — más aspektusból — azt jelenti, hogy e korszakra a mezőgazdasági árutermelés lehetőségei és igényei jellemzőek, az egész gazdaság és valamennyi társadalmi osztály körülményeit ez határozza meg, szemben azokkal az előnyösebb feltételek közt fejlődő országokkal, ahol egyidejűleg az ipar nagyszabású kibontakozásához teremtődtek meg a feltételek. A kutatások előrehaladásával vetődött fel és tűnt egyre jogosultabbnak az a kérdés, miszerint, ha a történelmet valóban egyetemes érvényességű törvények irányítják, mi a kétféle — egymástól eltérő — fejlődésre a magyarázat. István: XVI. századi dezsmajegyzékek. (Borsod, Heves, Bereg, Bihar, Közép-Szolnok megyék.) Bp. 1960. Akadémiai Kiadó, 1120 1. 4 térk. 7Úriszék. XVI-XVII. századi perszövegek. Szerk. Varga Endre. Bp. 1958. Akadémiai Kiadó, 1104 1. 12 t. 3 térk. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai 2. Forráskiadványok 5.) 'Jobbágylevelek, összeáll, és az eló'szót írta H. Balázs Éva. Bp. 1951. Közoktatásügyi Kiadó, 3181. 9Makkai László i. m. 3-73.1. '"Maksay Ferenc: Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. Bp. 1958. Akadémiai Kiadó 116 1. (Értekezések a történeti tudományok körébó'l U. S. 7.) 11 Veress Éva: A jobbágycsalád szervezete a sárospataki uradalom falvaiban a XVII. század közepén. TSz 1958.1. évf. 3-4. sz. 379-429.1. 12 Orosz István: A hegyaljai mezó'városok társadalma a XVII. században különös tekintettel a szó'ló'birtok hatásaira. Agrártörténeti tanulmányok. Szerk. Szabó István. Bp. Akadémiai Kiadó, 1960. 3-70.1.
