Századok – 1980
Tanulmányok - Paulinyi Oszkár: A bányajoghatóság centralizációjának első kísérlete Magyarországon 3/I
KÍSÉRLET A BÁNYAJOGHATÓSÁG CENTRALIZÁCIÓJÁRA 17 egybevetették a Selmecbányái bányajoggal. Amit így a bányák nyitása, fenntartása és rendes igazgatása szempontjából hasznosnak és jónak találtak, azt írásba foglalták,8 8 hogy azután a városok küldötteivel megvitassák. A biztosok utóbbiakat a két felség nevében maguk elé idézték. A városok azonban nem tettek eleget a felszólításnak. Erre a biztosok, nehogy dolgavégzetlenül kelljen távozniok, a tervezetet megküldötték a városok küldötteinek, a két felség nevében ismét magukhoz rendelvén őket, hogy a bányarendtartás tervezetét pontról pontra megvitassák velük.8 9 Egyszersmind hivatkozva a városok idevágó ígéretére,9 0 utasították azokat, hogy a bányarendtartást alaposan tanulmányozzák, és „vegyék fontolóra, hogy mi lenne a legjobb, a leghasznosabb és bányászatilag legmegfelelőbb". A cikkelyek elbírálásánál, jegyzik meg, egyedül a két felség, az ország, a maguk és a köz érdekét tartsák szem előtt; a rendes igazgatást és a bányák nemes istenáldásának fenntartását és gyarapítását, tekintet nélkül az egyes személyek önzésére.9 1 Foganatja ám ennek az írásbeli felszólításnak sem volt. Ahelyett, hogy annak eleget tettek volna, Selmecbánya bírája és tanácsa a község egy részét magához hívatva, azt a megküldött bányarendtartás első cikkelyének a felolvasása mellett olyképpen tájékoztatták, mintha a többi cikkely is mind ellenkezne kiváltságaikkal. Arra építettek, hogy ezzel a fogással elejét vehetik annak, hogy a község a biztosok rábeszélésére a tanácsot cserbenhagyva elfogadja az új bányarendtartást. Céljukat el is érték. A Gyűrűs téren kívül lakó bányarészesek nem vették észre, hogy micsoda alkalom kínálkozott saját osztályérdekeik érvényesítésére a gyíírűstéri polgárokkal szemben. A városok írásban válaszoltak. Ez is igen szűkszavú volt, és kitért az érdemi állásfoglalás elől. Úgy találták, hogy a selmecbányaiak számára igen bajos lenne, „hogy a szóban forgó bányarendtartásba, amely kiváltságaikkal, városi és bányajogukkal ellenkezik a többi tiszteletre méltó város tudta és hozzájárulása nélkül valamelyest is beleegyezzenek." Kérték, hogy tekintettel a kérdés jelentőségére, a bányarendtartást beható tanulmányozás végett magukkal hazavihessék.9 2 Hasonló értelemben szólt a selmecbányaiak panasza is 1546. június 28-án a biztosokhoz intézett iratukban: oly bányarendtartást akarnak rájuk kényszeríteni, amely joghatóságukat részben eltörölné, a bányajoghatóságot a várositól különválasztaná. A döntéshez, írják, időre van szükségük, ezért kérik, terjesszék ki a határidőt augusztus 15-ig.9 3 írásbeli válaszuk benyújtása után a többi hat város küldöttei távozni készültek. Ennek hírére a biztosok felszólították őket, hogy elutazásuk előtt még egyszer jelenjenek meg náluk. A felszólításnak a hat város küldöttei eleget is tettek, de magukkal vitték Selmecbánya jegyzőjét is. A biztosoknak ez nem volt ínyére, hiszen a selmecbányaiak a bányarendtartás bevezetését ellenezték. Miért is jegyzőjüket leléptették. A biztosok abban 8 8 Az így kidolgozott bányarendtartás tervezetének egy példánya: Hofkammerarchiv, Wien, mint a 86. jegyzetben, Fol. 26: r - 52: r. 8 9 Keltezetlen másolat: Hofkammerarchiv, Wien, mint a 86. jegyzetben, Fol. 68: r-v + 69: v. 90 L. a 76. jegyzethez tartozó szövegrészt. "A 89. jegyzetben idézett irat. A biztosok ez iratuk végén megjegyzik, hogy a városok az ezüstcsempészés megakadályozására az eló'zó' évben kidolgozott rendtartást nem léptették a maga egészében életbe. Felszólítják ó'ket, hogy ezt pótolják. 9 2 Hofkammerarchiv, Wien, mint a 86. jegyzetben, Fol. 62: r-v: 1546. június 27-ről; másolat, a 86 alatti jelentés melléklete. 93 Mint fentebb, Fol. 63: r-v + 64: v; másolat, a 86 alatti jelentés melléklete. 2 Századok 1980/1
