Századok – 1979
Folyóiratszemle - Dippel Horst: Benjamin Franklin polgári társadalomelmélete 931/V
FOLYÓ I RATS ZEM LE 931 melyek kellő mennyiségű adatot tartalmaznak, s átformálásuk a gép nyelvére nem túl nehéz. Legmegfelelőbbek erre a 19-20. század gazdaságtörténetének forrásai; a „statisztika előtti” korszak fonásai már több problémát okoznak. A régebbi fonások közül a lőcsei harmincadjegyzékek bizonyultak számítógépes feldolgozásra a legalkalmasabbnak, viszonylag egységes, következetes szerkezetük, statisztikai feldolgozásra alkalmas adatmennyiségük, stabil latin terminológiájuk miatt. Az 1656-1678 között keletkezett jegyzékek adatait vitték az ASTI (információs osztályozás automatikus rendszere) programrendszer közvetítésével a SAAB D 21-es számítógépre. A cél az volt, hogy a géppel végeztessék el az időigényes, nem kifejezetten alkotó jellegű kombinatorikus és statisztikai munkákat, és maximális mennyiségű ismeretet kapjanak a lőcsei kereskedelem méretéről és összetételéről. A kísérlet folyamán be bizonyosodott, hogy lehetséges az ilyen típusú fonások gépi elemzése, ha kellő nagyságú időszakaszt fognak át, és sikerül a forrásokban föllelhető adatokat a programrendszer egységeire átformálni. Az alkalmazott információs programrendszer - jelen esetben az IPS -ASTI - eredményesen töltötte be a történészek és a programozók közti közvetítők szerepét. A kutatónak nem kell feltétlenül a tájékoztatási rendszeralkotás vagy akár a programozási technika szakértőjévé válnia, elég ha egészében ismeri a rendszert, tisztában van egyes összetevőinek funkciójával s az információk áramlásával. A konkrét feladatok megoldása tulajdonképpen az egyes irány programok szerkezetén belül zajlik le, melyek biztosítják a rendszer használója s a számítógépek közötti kommunikációt. Az elemzés eredményei tetszés szerinti formában integrálhatók a kutatott tárgyról hagyományos módszerekkel szerzett, vagy más jellegű forrásokból származó ismeretek közé is. A gazdaságtörténet területén az ASTI információs rendszer már a közeljövőben használható lehet tömeges jellegű források rendszeres feldolgozására, s egyéb rutinjellegű munkák elvégzésére. Historicky casopis 1977. 3. sz. 369-385. I, H. V. HORST DIPPEL: BENJAMIN FRANKUN POLGÁRI TÁRSADALOMELMÉLETE Az amerikai polgári forradalom vezéregyéniségének a polgári társadalom felépítéséről alkotott elképzeléseit a teljesség igényével a korábbiakban még nem vizsgálták. Dippel így jelentősebb előmunkálatok hiányában, elsősorban az 1720 és az 1789 novemberi pennsylvaniai alkotmányos vita közötti időszakban született, számos kisebb és nagyobb tanulmány s jelentős terjedelmű egyéb publikáció alapján készítette el tanulmányát, felhasználva természetesen a szakirodalom eredményeit. A polgári átalakulás teoretikusának felfogása az egyes életszakaszai során alapvetően nem változott, koncepciója folyamatosan fejlődött a hazai és a külföldi tapasztalatok hatására. A különböző forrásokból rekonstruálható franklini polgári társadalomelmélet hármas alapzatra (munka, tulajdon, erény) épült. A jelzett alapfogalmak filozófiai rendszerében egymással szoros összefüggésben jelentek meg, és további szociológiai kategóriákkal kapcsolódva alkottak a polgári társadalomról egységes, zárt képet. A modern világ létrejöttében központi szerepet játszó munkáról vallott felfogásának kialakulásában elsősorban a munkát értékteremtő tevékenységként felfogó Locke hatott rá. Ahhoz, hogy a munkát magát is értékként kezelje, s a termékek cseréjében a munkák egymás közötti cseréjét felfedezze, Petty megismerésére volt szüksége. Nem követte azonban munkafelfogása továbbfejlesztésében a produktív és improduktív termelést egymástól élesen elválasztó Maudeville-t, mivel az ilyen jellegű kérdésfeltevést a fejlődése kezdetén álló Pennsylvania viszonyai a 18. sz. elején nem tűzték még napirendre. A csereértéknek tehát csak mennyiségi oldalát ismeri fel, minőségi meghatározói elkerülik figyelmét. Az egyén a társadalmi viszonyoktól függetlenül jelenik meg benne számára, s e szélsőségesen individualista felfogás hűen tükrözi a gyarmatok akkori szociális helyzetét: az állandó munkaerőhiányt s a gyors gazdasági fejlődést, mely kedvezett az individualista tendenciák kibontakozásának. Az említett hiányosságok ellenére Franklin elmélete, azzal, hogy az értékek cseréjének egyetlen mércéjéül a munkát fogadta el, óriási hatást gyakorolt a gyarmatok és Anglia
