Századok – 1979
Folyóiratszemle - Novotný K.: A manufaktúrák munkásságának kialakulása Csehszlovákiában 930/V
930 FOLYÓIRATS ZEMLE К. NOVOTNY: A MANUFAKTÚRÁK MUNKÁSSÁGÁNAK KIALAKULÁSA CSEHSZLOVÁKIÁBAN A tárgyalt folyamat a tőkés termelési viszonyok kifejlődésének egyik fontos tényezője. Az újonnan kialakuló társadalmi osztály, a munkásosztály alkotórészei különböznek egymástól származásuk, a tőkétől való függésük formái és intenzitása, valamint a helyzetükben még meglevő feudális elemek erőssége alapján. Ez utóbbi jellemzőt, a régi feudális elemek továbbélését tárgyalja különös részletességgel a tanulmány szerzője. Az ipari fejlődés legkomolyabb munkaerő-tartalékát a falusi lakosság birtok nélküli, nélkülöző rétegeiben találta meg. E falusiak először a házaknál folyó, kihelyezett termelésbe kapcsolódtak be. Az eredetileg otthon dolgozó termelők bérmunkássá válásában fontos szerepet játszott a kereskedelmi tőke, mely az otthon termelők és a fogyasztók közti kapcsolatba beavatkozva lehetetlenné tette, hogy a háziiparban dolgozó lenfonók vagy takácsok késztermékeiket a piacon elhelyezhessék. Hasonló módon veszítette el a háziipar a kapcsolatot a nyersanyag piaccal is. A manufaktúrák munkásságának másik forrását az elszegényedő céhes iparosok adták, akik önállóságukat elveszítve váltak bérmunkássá. Kiváltságos rétegeket alkottak közöttük a külföldi szakemberek, akik azonban pótolhatatlanságuk megszűntével kiváltságaikat is elvesztették. Az új kapitalista termelési formák Csehországban a feudális jobbágyság keretei között bontakoztak ki. A munkások helyzetét gyakran befolyásolta feudális függésük. A polgári tulajdonú textilmanufaktúrákban nem alkalmazták a robotot, gyakori jelenség volt viszont a nemesi tulajdonban levő vasművekben, a szakértelmet nem követelő segédmunkák elvégzésénél. A nemesi tulajdont képező manufaktúrákban a tulajdonos feudális jogaira hivatkozva gazdaságon kívüli kényszert is alkalmazott. A feudális szemlélet ugyanis a helyi függésben levő munkásokban zselléreket vagy cselédeket látott. A polgári kezekben levő manufaktúrák munkásainak viszonya a tulajdonoshoz normális tőkés munkaviszony volt. A 18. sz. 60-as, 70-es éveiben azonban itt is érvényesültek még feudális vonások. Előfordult, hogy a földesurak pénzért átengedték jobbágyaikat tőkés vállalkozóknak, s a jobbágyok robotjukat a manufaktúrákban teljesítették. A személyileg szabad munkások a manufaktúrák munkásságának csak igen kis részét alkották. Az ő esetükben is gyakran érvényesülő személyi függés mutatja, hogy milyen nehezen érvényesültek a tőkés munkaerőpiac törvényei. 1797-ben 579 ezer munkás dolgozott Csehországban, 97%-uk a textiliparban. A többi iparág messze lemaradt: az üvegipar 3000, a vasípar 2100 munkást foglalkoztatott. A munkásság legnagyobb részét még mindig az otthon dolgozó fonómunkások adták. (404 ezer személy, az egész munkásság 71%-a). A 19. sz. folyamán a manufaktúrák munkássága még mindig komoly tömeget jelentett, de számarányuk egyre csökkent, a manufakturális termelés visszaszorulásával párhuzamosan. íeskoslovensky casopis historicky 1977. 3. sz. 383-407. I. H. V. R. FISER: SZÁMÍTÓGÉP - PROGRAMOZOTT TÁJÉKOZTATÁSI RENDSZER - HARMINCADJEGYZÉKEK. (A lőcsei harmincadj eg у zékek számítógépes elemzésének tanulságai.) A kései feudalizmus történetének kutatói egyre többet alkalmazzák a közgazdaságtudomány módszereit. Ezek közé tartoznak a modern kvantitatív módszerek is, melyek igénylik a számítógépes felhasználást is. A számítógépek alkalmazása egyrészt emelte a történészmunka módszertani színvonalát, másrészt megkíméli a kutatót a nagytömegű adatok feldolgozásának rutinmunkájától. A számítógép azonban csak úgy tudja megoldani feladatait, ha kellő mennyiségű, s a gép számára „érthető” szimbólumokra lebontott adatot kap. Ehhez viszont olyan források kellenek,
