Századok – 1979
Folyóiratszemle - Grunt J. A.: Moszkva 1917-j. Revoljucija i kontrrevoljucia (Ism.: Boross Róbert) 917/V
TÖRTÉNETI IRODALOM 917 találásának, a reakció eltorlaszolásának lebilincselő' történetét. Közben ismét módszeresen visszautasítja a nyugati szovjetológusok jobboldali állításait. Ioffe magas színvonalú műve megítélésünk szerint az Októberi Forradalom szakirodalmának maradandó alkotása. Dolmányos István J. A. GRUNT: MOSZKVA 1917-J. REVOLJUCIJA I KONTRREVOLJUCIJA. Moszkva, „Nauka” 1976. 385 1. AZ 1917-ES MOSZKVA. FORRADALOM ÉS ELLENFORRADALOM A lett származású jelentó's történész műve átfogó képet ad a moszkvai eseményekről a polgári demokratikus forradalomtól a szovjetek hatalomraj utásáig, ismertetve az eddig ismeretlent, illetve a nem kellőképpen megvilágított vitás problémákat. A munka új kutatási eredménye Moszkva statisztikájának feldolgozása. Moszkvában kb. 1 millió volt a foglalkoztatottak száma. A burzsoáziát mintegy 65 ezer ember képviselte, míg a proletariátus száma elérte a 410 ezret. A moszkvai proletariátus koncentrációja meg sem közelítette a péter váriét, mégis 54%-a a nagy és legnagyobb vállalatoknál összpontosult. Jelentős része faluról került Moszkvába, és kapcsolatát nem szakította meg a földdel, sokan faluról kaptak segítséget. 1917 februárjától tömegesen alakultak Moszkvában a szovjetek. A Moszszovjet VB-ben a bolsevikok kisebbségben voltak, akárcsak az elnökségben. A 700 küldöttből 511 paraszti származású volt. A küldöttek között mindössze 54 pártonkívüli, a párttagok közül 205 bolsevik, 172 mensevik és 110 eszer volt. Rajtuk kívül még további 13 párt képviseltette magát a Moszszovjetben. Bolsevik kezdeményezésre megalakult a moszkvai katonaküldöttek szovjetje. Mivel a munkások és a katonák érdekei szorosan kapcsolódtak egymáshoz, ezért felmerült a két szervezet egyesítésének gondolata. A születő paraszti szovjetek még bonyolultabbá tették az egyesítés kérdését. A katonaküldöttek szovjetjének ülésein 386-690-en jelentek meg, s közülük 486 paraszti származású volt, ezert nem meglepő az eszerek abszolút többsége. A bolsevik küldöttek többségét: a 122-ből 79-et a sorállomány delegálta. A februári forradalom első napjaiban létrejöttek az üzemi bizottságok, de ezek a munkásokat csak az adott vállalat keretein belül tudták összefogni. A kerületi szovjetek túlléptek a vállalat keretein, mégis közel maradtak a tömegekhez. Mivel a kerületbe üzemi bizottsági tagokat delegáltak, így itt a bolsevikok hatása nagy volt. A kerületi szovjetek mint egyesült munkás-katonatanácsok jöttek létre. A bolsevikok közreműködésével a munkások már 1917 márciusában létrehozták a munkásmiliciát és a Vörös Gárdát. A Bolsevik Párt kilépett az illegalitásból. Az első területi pártkonf er encián 1917 áprilisában 18 ezer párttag képviselője jelent meg, októberben pedig már több mint 70 ezeré. Az Ideiglenes Kormány március 27-én 5%-os „szabadság-kölcsön”kibocsátásáról döntött. Ezt a munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek április 15-i együttes ülésén mensevik javaslatra a többség megszavazta. A vállalatok visszahívták a kölcsönt megszavazó küldötteket, és helyükre bolsevikinternacionalistákat küldtek. így a bolsevik frakció május végére a legnagyobb lett a Moszszovjetben, de az eszer-mensevik blokk még többségben maradt. A helyi önkormányzati szervekbe történő nyári választások 1917 forradalmi eseményeinek jelentős mozzanata volt. A választások lebonyolítását a burzsoázia ragadta magához? A kapitalisták tudták, hogy a munkástömegek a bolsevikokra szavaznának, ezért felajánlották munkásaiknak, hogy vegyék ki nyáron szabadságukat. Ez kiváló taktikáitok bizonyult, mert a faluval még kapcsolatban álló munkások így „hasznosan” töltheti ék szabadságukat. A választásokon minden párt egyesült a bolsevikok ellen, bár az eszer-mensevik blokk formálisan nem egyesült a kadetekkel, megértve, hogy ez aláásná tekintélyüket. Moszkvában 1,2 millió választásra jogosult polgár volt. Június 25-én 646 568-an járultak az urnákhoz. Az eszerek a szavazatok 58%-át kapták, a kadetek a második helyre szorultak, a mensevikek a szavazatok 12%-át kapták, míg a bolsevikok a szavazatok 11,66%-ával a negyedik helyre jutottak.
