Századok – 1979
Elmélet és módszertan - Márkus László: A legújabbkori magyar sajtótörténetírás módszertanáról; különös tekintettel az 1919–1944 közötti magyar sajtó történetére 884/V
A LEGÚJABBKORI SAJTÓTÖRTÉNET MÓDSZERTANÁRÓL 893 közvetlen vagy közvetett szubvencióig; az államhatalom képviselői és a szerkesztőség személyi kapcsolatai is ide tartoznak, valamint a nyűt vagy burkolt cenzúra hatása, következményei. Fel kell térképezni a kutatott lapban (lapokban) kialakult sajtóviták fő témaköreit és a polémiák csomópontjait. Az „anyakönyvi adatok” igen fontos tartozéka a lap (lapok) szerkesztőségének és olvasóinak osztály-, illetve rétegmeghatározása. Nem árt figyelembe venni, hogy egy sajtóorgánumon belül is gyakran felismerhetők különböző, sőt egymással polemizáló áramlatok. Az időszaki lapokra jellemző, hogy az átlagosnál lényegesen nagyobb szerephez jutottak az írók, nemcsak szépirodalmi, hanem zsurnalisztikái tevékenységük révén. 2. A lapnak (lapoknak) mint intézménynek a fentiek alapján elvégzett feltérképezésével párhuzamosan a tematikai csoportosítás második fő vonalát a sajtóbeli tükrözés felmérése jelenti. Ez módszertanilag, az adott sajtóorgánum(ok) tanulmányozása kapcsán a következőképpen képzelhető el: Kijelöljük a gazdaság, a társadalom, a politika és a kultúra azon lényeges jelenségeit, eseményeit stb. — egy-egy éven, illetve hónapon belül —, amelyeket vizsgálni kívánunk. Természetesen a fent felsorolt négy kategórián belül lehetőség nyílik egyéb tematikai részletezésre, tehát pl. a kül- és belpolitika, országos és községi politika, gazdaságpolitika, szociálpolitika, kultúrpolitika stb. adatainak gyűjtésére — mindig az előre kijelölt történéshez viszonyítva. Itt jegyzendő meg, hogy amennyiben csupán egy sajtóorgánum a kijelölt téma, akkor is szükséges - az alapvető követelmény, az objektív történeti mozgáshoz való viszonyítás mellett — az összehasonlító módszer alkalmazása, tehát az adott időszak legalább még egy, de inkább több nem azonos politikai vonalat képviselő sajtóorgánumának vizsgálata is. Csak így lehetséges a tudati szféra, tehát ebben a tükröződés reális kereteinek felismerése, a viszonyítás és összehasonlítás elvégzése. A kutatónak ezért, amikor a kijelölt sajtóorgánum(ok) átnézését megkezdi, előre elkészített kronológiai „tabella” alapján kell dolgoznia. Behatóan ismernie kell az adott korszak és azon belül az évek és hónapok történeti mozgását. Csak így kezdheti meg a kijelölt sajtóorgánum kutatását, csak így figyelheti meg és jegyezheti fel, hogy reagálnak a lap(ok) a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális mozgásra. Ha például az általános válság magyarországi sajtója a kutatás feladata, éspedig egy polgári liberális lap, a Pesti Hírlap tükrözésén keresztül az 1931-es esztendőben, ki kell jelölni mindenekelőtt az általános és sajátos csomópontokat. így általános csomópontokon értem a következőket: gazdasági téren a válság mezőgazdasági és ipari adatai januárban, áprilisban, októberben és decemberben, a kamatláb alakulása, a hitelélet, ugyanezen tematikai főcsoporton belül sajátosnak minősíthetők az agrár-merkantil ellentét megnyilvánulásai, tehát pl. a kényszeregyezségek, csődeljárások, árverések stb. A politikai tematikán belül általában a parlamenti események csomópontjait, így a választásokat, a kormány lemondását, speciálisan a párton kívüli kormánytámogató és ellenzéki képviselők megnyilatkozásainak sajtóbeli tükröződését és kommentálását, külpolitikai vonatkozásban a német-osztrák vámunió tervét általában és alaphoz közel álló politikusok állásfoglalását speciálisan (Nagy Emil, Hegedűs Lóránt stb.) Tekintettel arra, hogy egy problémakör sajtóbeli tükrözése — éppen a kijelölt kérdések esetében — hosszabb folyamat, a kutatónak munkája és a gyűjtött anyag körülhatárolása érdekében meg kell határoznia a történés objektív folyamatának, majd a tükrözésnek legfontosabb metszőpontjait, tehát a kezdetet, a tetőzést és a lezárást a 10*
