Századok – 1979
Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V
A BALOLDALI SZABADKŐMŰVESSÉG A 19. SZÁZAD KÖZEPÉN 81 7 lengyelországi levelezőtitkára lett.87 Az utóbbi mozzanatok már erősen emlékeztetnek a szabadkőművesek ismert taktikájára: lehetőleg saját embereikkel igyekeztek betölteni a számukra fontos intézmények, szervezetek és társaságok vezető testületét. Meglehet azonban, hogy V. Le Lubez még konkrétabb, közvetlenebb cél által vezérelve kötött szövetséget L. Wolffal, G. Mazzini bizalmasával, a szervezet első olaszországi levelezőtitkárával; lehetséges, hogy már 1864 novemberében francia kispolgári forradalmárokból, olasz mazziniánusokból és szabadkőműves lengyel emigránsokból blokkot próbált felállítani a Központi Tanácson belül? 88 Az utóbbi tétel hipotétikus jellegű. Az azonban bizonyos, hogy a Nemzetközi Munkásszövetség létrehozása idején politikai akcióiban és baráti körének konkrét lépéseiben szerepet játszott philadelphiánus volta. A párizsi újságíró, A. Lefort — a Nemzetközi Munkásszövetség létrehozása előkészítő szakaszában a francia és angol munkások között betöltött közvetítő szerepére emlékezvén — így rekonstruálta az eseményeket: „Azt mondtam magamban: Denoval és Le Lubez Londonban él, az utóbbinak ismernie kell szabadgondolkodó demokratákat; mindkét nyelvet beszéli, mint szabadkőművesnek ismernie kell néhány más nemzetiségű »testvért«; utazom Londonba.”89 Tény, hogy Bakunyinnak a szabadkőművesek segítségével 1863—1864-ben megvalósított utazásaira és tagtoborzására nagyon emlékeztető akciók egész sorát bonyolították le a francia philadelphiánusok 1864—1865 folyamán. Kimenetelük azonban korántsem minden esetben olyan pozitív, mint a szeptember 28-i meeting előkészületei. (Megbízható adatok híján nem foglalkozunk részletesen a Nemzetközi Munkásszövetség angol alapító tagjai és első aktivistái szabadkőművességével. Tény, hogy nagyrészük „testvér” volt, ez azonban nem játszott olyan fontos szerepet náluk, mint Le Lubeznél és társainál az Underground Masonry-hez való tartozás.) A Nemzetközi Munkásszövetség vezető szerveibe került V. Le.Lubez és a többi philadelphiánus, valamint Marx között 1865 tavasza előtt a Központi Tanács ülésein szervezeti síkon nem került sor konfrontációra. Feltűnt ugyan, hogy V. Le Lubez együttműködik a mazzinista L. Wolffal, a Nemzetközi Munkásszövetség programdokumentumai kidolgozása és megszövegezése kérdésében. Marx azonban, magához ragadván a kezdeményezést, a munkásosztály specifikus és konkrét érdekei szemszögéből fogalmazta meg a Nemzetközi Munkásszövetség Alapító Üzenetét, valamint átdolgozta a V.Le Lubez által dagályosan megszövegezett Ideiglenes Szervezeti Szabályzatot. Az utóbbi- írásba a kompromisszum következtében néhány, eredetileg kispolgári-republikánus, philadelphiánus indíttatást tükröző kifejezés is került, mint például az olyan, hogy „nincsen jog kötelesség nélkül, és nincs kötelesség jog nélkül”.90 (Jellemző, hogy az 1860-as évek közepén-végén az elméletileg a marxizmustól még távol álló francia kispolgári szocialisták és orosz emigránsok az I. Internacionáléhoz csatlakozáskor éppen ezért a passzusért lelkesedtek.) De ez a részlet mit sem változtatott az egész dokumentum proletár osztály-8 7Szabadkőművességükről, valamint az I. Interna cionálé-beli tevékenységükről 1: L. Hass: Materialy do dziejów . . . i.m. 558-559.;/ W. Borejsza: W kr^gu wielkich wyganców, Warszawa, 1963, 42., 479. 88ß. I. Nicolaevsky: i.m. 5\-5b.\Pervq Int er nációnál: i.m. 67-78. 8 9D. B. Rjazanov: i.m. 148. 90M. Szmirnova: íz isztorii szozdanyija programmnih dokumentov Pervovo Internacionala in: íz isztorii markszizma i mezsdunarodnovo rabocsevo dvizsenyija, Moszkva, 1963. 280-297.
