Századok – 1979
Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V
816 KUN MIKLÓS hordozta. Ha a philadelphiánus közvetítés elmarad, ez a szövetség akkor is törvényszerűen — talán valamivel később — lét rq ön.8 4 A Nemzetközi Munkásszövetség létrehozása gondolatát a philadelphiánusoknak egyébként is csak egy része tette magáévá. A Nemzetközi Munkásszövetség keretein kívül maradt például 1864-ben a lényegében philadelphiánus összetételű „La Commune Révolutionnaire” társaságnak egy része és a Louis Blanc vezette csoport. így legfeljebb egyes philadelphiánusok részvételéről beszélhetünk. Mutatis mutandis hasonló eset ez, mint a „Société” Bakunyin irányította tagtoborzása Firenzében. 1864—1865-ben e szervezetbe is egyes baloldali szabadkőművesek léptek be, nem pedig az egész „II Progresso Sociale” páholy. Míg tehát a francia „Underground Masonry” mint testület nem vett részt a Nemzetközi Munkásszövetség létrehozásában, addig néhány aktív és befolyásos tagja kiemelkedő szerepet játszott megalapításában és funkcionálásának első stádiumában. Pregnáns példája ennek a típusnak a „Loge des Philadelphes ” tehetséges reprezentánsa, Victor Le Lubez, a francia nyelv és zene tanára. „Le Lubez, egy fiatal francia, ... aki azonban Yersey szigetén és Londonban nőtt fel, kitünően beszél angolul, és igen jó közvetítő a francia és az angol munkások között.” — olvashatjuk Marxnak Engelshez intézett forrásértékű levelében. [Marx kiemelése - K. M.]85 A philadelphiánus V. Le Lubez 1864. október 5-től az Albizottság, a Központi Tanács, (a későbbiekben Főtanács) tagja, majd a szervezet francia levelezőtitkára. E szerepkörben 1864-1866-ban aktívan részt vett a testületi összejöveteleken, a nagygyűléseken és különféle angliai munkásegyesületeknél tett, a Nemzetközi Munkásszövetség taglétszámát gyarapító látogatásokon.86 Páholytársai közül a Nemzetközi Munkásszövetség Központi Tanácsába beválasztották többek között A. Talandier-t, a szövetkezeti mozgalom egyik korabeli ismert teoretikusát, aki már az 1850-es évek elején balról támadta a Kossuth-Mazzini-Ledru- Rollin vezette angliai emigráns csoportosulást; határozottan demokrata, s kézzelfogható, szociális programot követelve az emigráns politikusoktól. A Központi Tanács alapító tagja lett J. B. Boquet tanár, aki Talandier-vel együtt sokáig A. 1. Gercen politikai és baráti környezetéhez tartozott;/. Leroux nyomdász, a neves francia utópista szocialista, Pierre Leroux öccse; L. Vasbenter, a proudhonista „La Voix du Peuple? ’ egykori szerkesztője, valamint a V. Le Lubezhez politikailag igen közel álló, kispolgári demokrata Z Denoval. A Központi Tanács nem angol tagjainak jelentős részét 1864 novemberében és decemberében V. Le Lubez javaslata alapján, vagy az ő támogatásával választották meg. (Maga a kooptálási forma nem a szabadkőműves, hanem a chartista mozgalomból került a Nemzetközi Munkásszövetség gyakorlatába.) így került a Központi Tanácsba a szintén szabadkőműves E Rybcsynski és E. Holtorp, aki a Nemzetközi Munkásszövetség első ** D. B, Rjazanov: i.m. 128-132. Az angol és a francia munkások 1862-es hivatalos találkozásáról 1. H. Collins-Ch. Abramsky: Kari Marx and the British Labour Movement. Years of the First International. London, 1965. 24. 8 * Karl Marx és Friedrich Engels művei, Budapest, 1973. 31.köt. 11. 8 6 V. Le Lubez korai tevékenységéről az I. Internationale Főtanácsán belül 1. részletesen: Generalnij szovjet Pervogo International, 1864-1866, Londonszkaja konferencia, 1865 goda, protokoll, Moszkva, 1961. (a névmutató alapján).
