Századok – 1979
Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V
814 KUN MIKLÓS szabadkőműves múltjának a nézeteltérésekben játszott szerepét; más tanulmányokban — és ez a gyakoribb hiba - e tényező teljesen elsikkad. Az alábbiakban - Bakunyin és a baloldali szabadkőművesség kapcsolatának a kor forradalmi mozgalmi nagyobb közegébe helyezése érdekében is — megkíséreljük elvégezni a Nemzetközi Munkásszövetség hőskorszakára eső polarizáció szabadkőműves momentumainak vizsgálatát. A szervezeti egység felmutatására egyetlenegy időszakban sem képes francia emigráció, különösen az 1848 júliusi párizsi felkelés egykori harcosait tömörítő balszárny, közismerten vonzódott a szabadkőművességhez. A franciául beszélő tagok páholyülésein esetenként megvalósult az egyébkor hiányzó „nemzeti egység”. Máskor viszont a páholyok adta keretek éppen a balszárny elkülönéséhez vezettek. A mozgalom hivatalos irányítói, akik a „népek tavasza” és a Kommün között eltelt időszakban Franciaországban rendszerint a második császárság-, Angliában pedig az arisztokrácia és a nagypolgárság érdekeit képviselték.77 Figyelemre méltó azonban, hogy a kontinensről elmenekült francia szabadkőművesek éppen az angliai Memphis Rendhez tartozó, a hivatalos irányzat által soha el nem ismert ellenzéki Philadelphiánus Páholyba (Loge des Philad el phes), igyekeztek nyerni felvételt. E páholy pedig egyértelműen a korszak baloldali republikánus mozgalmához. — B. Nyikolajevszkij találó megjegyzésével élve — az európai „Under ground Masonry ” -hez tartozott.78 77B. I. Nicolaevsky: i.m. 37. 1. még erről: L. Hass: Materialy do dziejów wolnomularstwa Wielkiej Emigracji, i.m. 558-559. 7 *B. I. Nicolaevsky: i.m. 36. 7M. Lehning: International Association, 1855-1859. in: From Buonarroti to Bakunin, Studies in International socialism, Leiden, 1970, 150-260. A marxista szakirodalomban: e kérdésről 1. F. A. Rotstejn: Ocserki po isztorii rabocsego dvizsenyija v Anglii, Moszkva-Leningrad, 1925. 178-186.; D. B. Rjazanov: Voznyiknovenyije Pervogo Internacionala in Archiv К. Marksza i F. Engelsza. Moszkva, 1924. 1. 105-188. Az Angliában menedékre lelt francia emigránsok a Memphis Rendhez csatlakozván megkísérelték átformálni, a „népek tavasza” által kitűzött jelszavak szolgálatába állítani ezt az eredetileg misztikus beállítottságú közösséget. A folyamat eredményeképpen az 1850-es esztendők közepére, Bakunyin szibériai száműzetése idején, a „Loge des Philadclphes” Legfelsőbb Tanácsa (Supr&me Conseil) élén az 1848—1849-es Nemzetgyűlés egykori „hegypárti” képviselői, az angol „The Reasener” és a „The Free Thinker” c. orgánumokhoz közel álló szabadgondolkodók, valamint a buonapartista rezsim elleni harc módszeréül az összeesküvés taktikáját választó fiatal köztársaságpártiak kerültek. A páholy francia magjának egyik fő támasza London, a másik pedig a Yersey-szigeti kolónia lett. A philadelphiánusok, akik a francia emigráció politikai és szociális értelemben vett heterogén jellege miatt nem alkottak egységes tömböt, beírták nevüket az összeurópai demokrácia történetébe is. Részt vállaltak — bár inkább egyénileg, nem egy testület képviselőiként — a Párizsi Kommün későbbi vezérkarának egy részét útjára bocsátó „La Commune Révolutionnaird ’ nevű neojakobinus emigránsközösség, és — egyes európai orientációjú angol, német és lengyel politikusokkal karöltve — az „International Association” munkájában. (Ez a szervezet 1855 és 1859 között működött. A legális munkásmozgalmi és a republikánus összeesküvő hagyományokat egyesítette magában; a Nemzetközi Munkásszövetség egyik jelentős előfutára.)79
