Századok – 1979
Tanulmányok - Lackó Miklós: A 100%. Ideológia; kultúra; irodalom. – Adalékok Lukács György publicisztikai működéséhez az 1920-as évek második felében 43/I
A 100%. IDEOLÓGIA, KULTÚRA, IRODALOM 77 Révai Gábor ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy minden jel szerint Lukács a szerzője az Uj Március ,,Sarló és Kalapács Évkönyv 1926”, s a 100% „A Danton legenda” c. írásának. A két fiatal kutató azt is jelezte, hogy megfigyeléseik szerint még több más Lukács-cikk is található az említett folyóiratokban. Bertalan László e sorok írójának — aki eredetileg Bertalantól és Révaitól függetlenül kezdett hozzá a Lukács-írások azonosításához - egy beszélgetés alkalmával arra hívta fel a figyelmét, hogy a 700%-ban 1929 nyarán megjelent, Vajda Sándor által jegyzett „Trockij” c. cikk is Lukácstól származhat. Az idő tehát nem a további eredmények ellenére dolgozik. Persze a visszaemlékezés útján nyerhető azonosítás elé újabb gátakat emel. De az időbeli távlat — azzal is, hogy a szerzők sok másutt megjelent írását teszi ismertté — kiemeli az azonos vagy legalábbis nagyon hasonló tartalmi és stílusjegyeket; ezek csoportosításával az elfogulatlan kutató új, teljesen bizonyos vagy majdnem bizonyos szerző-azonosításokhoz juthat el. Hasonló irányban hat a korszak mozgalmi történetének s forrásainak az alaposabb ismerete; mindezzel új támpontokat nyerünk az elemzéshez. Végül: elősegíti az azonosítás munkáját a mi esetünkben az a körülmény is, hogy a „kollektív szerzőség” elvét csak egyetlen szerző, Lukács György írásainak a felkutatása céljából kérdőjelezzük meg. Olyan személyre összpontosítjuk tehát a figyelmet, akinek korábbi és későbbi, sőt részben egyidejű munkáit is ismeijük, s korabeli magyar nyelvű írásainak stílusjegyeit is többékevésbé jól elkülöníthetjük mások írásmódjától. A kutatást, a 100%) c. folyóiraton túl, kiterjesztettük az Uj Márciusba föllelhető Lukács-írások számbavételére is. Az 1925-ben indult Uj Március közismerten több olyan cikket tartalmaz, amelyek szerzőjeként Lukács György név szerint is feltüntette magát. De több, névvel nem jegyzett Lukács-írás is lappang ebben a folyóiratban. Áttanulmányozása azért is fontosnak bizonyult, mert a benne található, névvel jegyzett Lukácsírások újabb szempontokat nyújthattak nemcsak az itt, hanem a /00%-ban megjelent Lukács-cikkek azonosításához is. Annál inkább, mert az Uj Márciuson a szerzőknek — ha az amúgy is egységesülő és szürkülő mozgalmi stílustól eltekintünk — nem kellett egy olyan „kollektív stílust” kialakítaniok, mint Tamás Aladár szerint a 700%-ban. Mindezek után újra hangsúlyozni kívánjuk, hogy az itt előadásra kerülő eredmények a Lukács-cikkek azonosítása terén sem tekinthetők véglegeseknek és lezártaknak. A további elemzés esetleg megkérdőjelezi egy-egy állításunkat. Hogy a biztos szerzőség megállapítása milyen nehézségekbe ütközik, azt egy konkrét példával illusztráljuk. E sorok hója, újra és újra végigelemezve a számbajöhető cikkeket, egy írás esetében csak igen hosszú huzavona után mert dönteni. A 100%) egyik igen fontos írásáról volt szó: a Kassák Lajos önéletrajza c. kritikai cikkről, amelyet Vajda Sándor jegyzett (I. évf. 7. sz.) A cikkben kifejtett gondolatok teljesen Lukács szerzőségére utaltak, de a stílus nem vagy nem egészen. Végül is dönteni kellett, s a döntés a tartalmi jegyek alapján így szólt: a bírálatot Lukács György írta. Azóta tudomásomra jutott a Bécsben élő Vajda Sándor személyes közlése: a Kassák Lajos önéletrajza c. cikket nem Lukács fogalmazta, hanem maga Vajda Sándor, nincs tehát szó álnévről. De Vajda Sándor elmondja az írás megszületésének a körülményeit is: az ő neve alatt megjelent cikk Kassákról tényleg L. Gy. közvetlen hatása alatt íródott. Tamás A. említi emlékezéseiben, hogy nem tudta, kinek neve alatt közölje, végül is az ő nevével jelezte - valószínűleg ugyanazon elgondolásból, amelyből L. Gy. Vajdára bízta a cikk megfogalmazását, melynek megírása előtt gyakran és kimerítően beszélt vele róla és a Mű-ról, mert tudta, mily erős szálak
