Századok – 1979
Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V
812 KUN MIKLÓS egyetemes kérdéseknek szentelte. Ez a mennyiségi, aránybeli eltolódás végül minőségi tényezőkre is kihatott. írásaiból 1864 végére szinte teljesen eltűnnek az előző, „demokratikus” pánszláv, nemzeti-felszabadító tételek; változik a terminológia is. Életének e fordulópontján a szociális, a munkásmozgalommal kapcsolatos komponensek legalább olyan nagy súllyal esnek latba, mint a baloldali szabadkőműves indíttatás. Mégis, ha nem is szabadkőműves tartalommal, de elsődlegesen szabadkőműves mintára konstruálta a „Sojciétét”. Ennek objektív oka főként az, hogy a társaság alapjainak lerakása akkor indult meg, amikor a korábban — főleg Angliában — funkcionáló nemzetközi republikánus testületek sorra felbomlottak, a kontinens ellenzéki erői pedig nem rendelkeztek mintául szolgáló nemzetközi szervezettel. Igaz, G. Garibaldi bevonásával 1859 és 1864 között néhány olasz, német, svájci és belga politikus több javaslatot tett nemzetközi szervezet létrehozására, illetve jelezte az összefogás szükségességét.72 E kísérletek azonban —mint például az igen nagy titoktartás mellett lebonyolított 1863. július 20-i La Chaux de Fonds-i és az 1863. szeptember 26—28-i brüsszeli tanácskozás —amelyek előkészítésében többek között J. Ph. Becker és P. Coullery vett részt — néhány kis összeesküvő csoport elszigetelt akciói voltak, amelyek nem szolgálhattak egy nemzetközi konspirativ szervezet mintájául.73 Az általa kitünően ismert szabadkőműves mozgalom lépcsőzetes, 33 grádusos felépítése, valamint a kizárólag befolyásos elöljárókat tömörítő önálló, privilegizált páholyok tevékenysége adhatta tehát Bakunyinnak az ötletet ahhoz, hogy konspirativ társaságának tagjait a nemzetközi testvérek és nemzeti testvérek kategóriáira ossza. Az előbbiek az európai, sőt világméretekben, az utóbbiak csupán egy-egy nemzet vagy földrajzi régió határain belül kellett hogy képviseljék a mozgalmat. A nemzeti testvérek - közvetve és közvetlenül — minden téren alárendelt viszonyban voltak a nemzetköziekkel. Az utóbbiak - a Központi Direktóriumba delegált testvérek — kellett hogy a „Société” vezérkarátképezzék.74 A „nemzetközi testvérek” irányította szervezetnek meg kellett akadályoznia a nemzeti elv felülkerekedését. Bakunyin mindvégig tartott attól, hogy a kizárólag egy nemzeti közösségből kikerülő „családok” a helyi törekvéseknek rendelik alá a szervezetet, és ezáltal háttérbe szorulnak a statútumokban lefektetett szociális és egyetemes humanista célkitűzések. A hierarchikus struktúra - e pozitív hatása mellett — ugyanakkor homlokegyenest ellentmondott a statútumban lefektetett federalizmus elvének. E ponton egyszerre proudhoni és bounarrotista, federalista és központi irányítású republikánusösszeesküvő elvek keresztezték egymást. Végül utalni kell arra, hogy az összeesküvő — szabadkőműves hagyományok átvétele és továbbfejlesztése nemcsak Bakunyinra, hanem számos európai forradalmárra jellemző. Sőt, a Nemzetközi Munkásszövetség jó néhány alapító tagja és aktivistája is 12N. I. Nyepomnyascsaja- N. Ju. Kolpinszkij: Dva piszma J. Ph. Beckera о revoljucionnom dvizsenyii v Italii, in: Novaja i novejsaja isztorija, 1965/5, 131-138.; vö. még G. Mazzini levelét J. Ph. Beckernek, Arhiv Insztyituta Markszizma-Lenyinyizma priCK KPSZSZ, f. 185, op. 1. ed. hí. 72/1 7 í 73Études et documents sur la Premiére Internationale en Suisse, Publiés sous la direction de Jacques Frey mond, Génévé, 1964. 269. 74 К Polonszkij: M. A. Bakunyin, Novije matyeriaü, Krasznij Archiv, 1926/4. 77-78. Mivel a Société, mint titkos társaság eleinte csak Itáliában ért el kézzelfogható eredményeket, az ilyen jellegű „ nemzet közi előírások többnyire papíron maradtak.
