Századok – 1979
Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V
A BALOLDALI SZABADKŐMŰVESSÉG A 19. SZÁZAD KÖZEPÉN 811 közi testvéreket” „alapító testvéreknek”, a „nemzetieket” pedig „unokatestvéreknek” nevezi.) Innen erednek az olyan bakunyini szentenciák, mint például: „feltétlenül szükséges, hogy egy családot alkossunk”.6 8 A társaság „Szervezeti Szabályzata”, valamint a „Forradalmi katekizmus” szerint a „Société”-tagok kötelesek anyagi támogatást, erkölcsi és politikai védelmet nyújtani egymásnak. Szimpátiájuktól vagy antipátiájuktól függetlenül segíteniük kell a testvériség tagjainak hivatali előmenetelét. Ismerniük kell a mozgalom jeleit, és kíméletlenül le kell sújtaniuk az árulókra. E tételek közvetlenül vagy áttételesen a szabadkőművesség hagyományaihoz kapcsolódnak.69 Még a renegátok megbüntetése sem csak a republikánus összeesküvők szabályaiból származtatható; egyúttal a mozgalom skót ritusú ágának is sajátja, ahová közel két évtizeden át maga Bakunyin tartozott.70 Mindamellett sorolni lehetne azokat a momentumokat, amelyek az 1860-as évek közepén nem lelhetők fel a szabadkőműves dokumentumokban, de sajátjai voltak Bakunyin írásainak. Ilyen az államiság és a magántulajdon elvének fokozatos elvetése; a világméretű „szociális reorganizáció” hirdetése; igaz, ekkor még inkább csak hosszú távon. Ezeket az elvi megállapításokat a szerző a szabadkőműves szervezeti kérdéseket érintő részekbe azonban csupán kisebb mértékben applikálta. Egészében, amint a fenti példák bizonyítják, ebben az időszakban — 1866 végéig — szervezeti téren még domináltak az érintkezési pontok, a párhuzamok, esetenként pedig a teljes egyezés az újfajta bakunyini ideológia, valamint a világnézete szerves részét képező baloldali szabadkőműves eszmék között egyfelől, illetve az általa alapított „Société” struktúrája és az általánosan elfogadott — arányaiban ezzel természetesen össze nem mérhető - nemzetközi páholystruktúra között másfelől. „Bakunyin minden organizációs intézkedésében érződik a múlt... öröksége, amely zavarta őt az előrehaladásban. Minden tervének, minden organizációs elgondolásának a gyökere a 19. század első felének titkos társaságaiban, a szabadkőműves páholyok, az olasz carbonarik ... szervezeti szabályzatában rejlett” — írta az életének e szakaszával sokat foglalkozó V. Plonszkij.71 E gyökerek — Bakunyin eszmei bázisa — felkutatása szempontjából igen fontos végigkövetni a folyamatot, hogyan alakult át tudatvilágában a szabadkőművesség nemzetközi — „nemzetek fölötti” felépítési elve internacionális „testvériség-szisztémává”; s nem kis részben ezeknek az impulzusoknak a segítségével hogyan vetette le lépésről lépésre a nemzeti-felszabadító mozgalmak ideológiáját. A teljes értékeléshez egyelőre nem rendelkezünk elegendő forrással; az 1864—1866 közötti időszakban keletkezett írásai, episztoláris hagyatéka, mindenekelőtt pedig a „Société” dokumentumok mindenesetre arra vallanak, hogy a szociális kérdések vizsgálatába merülvén vállalta a munkásság, vagy ahogyan akkor még kissé homályos osztálytartalommal írta, a kétkezi dolgozók közvetett képviseletét. Kevesebb időt fordított egy-egy adott történelmi régió specifikus nemzeti problémáira; fennmaradt idejét inkább a katolikus vallás bírálatának, a szabadkőművesség megreformálásának, azaz szintén 6 'Forradalmi katekizmus: i.m. 82. 69Uo. 82-84. 70T. Szokolovszkaja: Ruszszkoje maszonsztvo i jego znacsenyije v isztorii obscsesztvennogo dvizsenyija (XVIII i pervaja csetverty XIX sztoletyija) Sz. Peterburg, é.n. 108. 71 V. Polonszkij: M. A. Bakunyin — jakobinyec. Vesztnyik Kommunisztyicseszkoj Akagyemii, 1926(18), 60. 5 Századok 1979/5
