Századok – 1979
Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V
806 KUN MIKLÓS bakunyini anarchisia-antiteológikus koncepció szabadkőműves gyökerei,53 mint olyan ideológiáé, amely az 1870-es évek fordulóján előtérbe került a nyugat-európai, főleg az olasz és svájci munkásmozgalomban, és aránytalanul nagy helyet követelt magának a proletariátus osztályharcában, E tendenciára a marxizmus klasszikusai időben felfigyeltek, és — kiváltképp antiteológiai-központosúságával szemben - fel is léptek.) A vallásellenesség felerősödése Bakunyin ideológiai fejlődésének éppen olaszországi — tehát aktív szabadkőműves — korszakára esik. Korábban, amikor a lengyelbarát, illetve a „demokratikus” pánszláv politikát képviselte, ez alig, vagy egyáltalán nem szerepelt a programjában. Orosz vonatkozású akciói során a hivatalos pravoszlávia, s nem általában a hit ellen lépett fel. Még érett anarchista korszakában is óvta a nép közé járást hivatásuknak választó fiatal honfitársait az ateista propaganda túlzott előtérbe helyezésétől: „ . . . minden egyes alkalommal, amikor a néppel a hitről kell beszélnünk, kötelességünknek tartjuk, hogy teljes egészében hangot adjunk előtte a hitetlenségünknek, továbbmegyek, a vallással szembeni ellenséges viszonyunknak. De .. . a nép nem doktriner és nem filozófus. Nincs szabad ideje arra, hogy egyidejűleg több kérdéssel foglalkozzék, és nem is szokta meg. Ha az egyik magával ragadja, akkor az összes többiről megfeledkezik. Ezért közvetlen kötelességünk, hogy a fő kérdést állítsuk elé, amelynek megoldásától, jobban, mint a többiétől, a felszabadulása függ. De e kérdést a helyzete, az egész élete mutatja meg — ez a gazdasági-politikai kérdés. Gazdasági a szociális forradalom értelmében, politikai az állam lerombolása értelmében. Ha a vallási kérdéssel kötjük le, ez annyit jelent, hogy elvpnjuk igazi feladatától, azaz eláruljuk az ügyét.”54 Ez a taktika a szöges ellentétét mutatja a nyugat-európai vonatkozású Bakunyinírásokban található vallásellenes állásfoglalásoknak. Az egyik oldalon megmaradt a papság, a vallási hierarchia bírálatánál, s amikor csak tehette, általában megkerülte a kérdést. Taktikai okokból tanácsolt türelmet a tanítványainak. Azt vallotta, hogy az orosz nép vallásossága a szociális forradalom győzelmével, majd az államiság felszámolásával magától meggyengülj majd megszűnik. A nyugati egyházakban ezzel szemben a társadalmi igazságtalanság bázisát, az államgépezettől függetlenül is ható tényezőt látta, amely fékezi a dolgozók harcát. Az ellentétek felszínre kerülése; reformtörekvések Firenzében és Nápolyban Annak ellenére, hogy Bakunyin a katolikus egyházat következetesen bíráló olasz szabadkőművesekkel közös platformon állt — a valláshoz való viszonyában is érezhető 1864 után a mozgalomtól való eltávolodásának folyamata. Míg a toscanai páholytagok nagy része deista vagy nem bigott, mérsékelt katolikus, ritkábban protestáns hívő, addig 5 3 Lásd erről a „Sodété” programját: i.m. 327, valamint a „Société” első szervezeti szabályzatát Kungl. Biblioteket Stockholm. August Sohlmans polit, korrespondens, Eg. S 42. E dokumentum 1866-os változatában Bakunyin kimondja, hogy az illegális társaság nemzetközi családjának (azaz lényegében a fölérendelt szervezetnek) kizárólag ateista lehet a tagja. Matyeriali dija biográfii M. B. Bakunyina pod red. V. Polonszkovo Moszkva-Leningrád, 1928. III. 69. 54M Bakunyin: Államiság és anarchia, Budapest, 1976. 380. (Kézirat).
