Századok – 1979
Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V
A BALOLDALI SZABADKŐMŰVESSÉG A 19. SZÁZAD KÖZEPÉN 805 A bakunyini antiteologizmus eredetéről szólván le kell szögeznünk, hogy szabadkőműves indíttatása nem kizárólagos. Valláskritikája a baloldali hegelianizmus, főleg pedig a feuer bachianizmus komoly nyomait viseli*6 E téren a szabadkőműves hatás abszolutizálása egyoldalúsághoz vezetne. Ám a szakirodalomban gyakrabban találkozunk az ellenkező előjelű tévedéssel. A kutatók rendszerint nem fordítanak kellő figyelmet annak jelentőségére, hogy a Marx előtti szocializmus és az anarchizmus történetének olyan kiemelkedő alakjai, mint P. J. Proudhon és Bakunyin eszmerendszerében végső formában a szabadkőművességgel történt találkozás után alakult ki a valláshoz való viszony. Még az ateizmusával» és szabadságelméletével igen eredményesen foglalkozó lengyel kutató, H. Temkinówa sem utalt erre, holott Bakunyin vallásfilozófiájának gyökereit nem utolsósorban a szabadkőművesség progresszív hagyományainak elfogadásában, majd túlhaladásában kereshetjük.4 7 4 6 Életének e szakaszában is sajátja maradt a — természetesen más tartalommal telített — hegeli frazeológia. Vö. G. I. Virubov: Revoljucionnije voszpominagyija, in: Vesztnyik Jevropi, 1913, П, 56. 4 7 H. Temkinówa: Bakunin i antinomie wolúojci, Warszawa, 1964. 167-199. * *Je. L. Rudnyickaja-V. A. Djakov: Rukopisz’ M. A. Bakunyina „Mezsdunarodnoje obscsesztvo oszvobozsgyenyija cselovecseátva” (1864) in. Revoljucionnaja szituácija v Roszszii v 1859-1861 gg, Moszkva, 1974, 322. (a továbbiakban: a „Société” programdokumentuma). 49M Bakunyin: Izbrannije szocsinyenyija, Moszkva, 1909. II. 159. 50Л „Société ” programdokumentuma i.m. 324. 51 Manuscript sur la Franc-Magonnerie, i.m. 32 M. Bakunyin: Izbrannije szocsinyenyija, Moszkva, 1909 II. 161. Egymás mellé állítva érdekesnek hangzanak J. P. Proudhon és Bakunyin szavai: „Ha az Isten létezik, akkor az ember ellensége” (Proudhon), „Ha az Isten létezik, akkor el kell pusztítani” (Bakunyin). L: Anarhizm, Szbornyik, I. Moszkva, 1907. 34. „Azt tarthatjuk, hogy a múlt és a jelen összes vallása a fejlődés minden szakaszán felfedezés volt, és történelmileg szükségszerű, nem az Istenség, hanem az Emberiség, a tudat és az emberi értelem számára” - írta a „Société” programdokumentumában a még aktív szabadkőműves Bakunyin 1864 őszén.48 „A vallás története .. . nem más, mint az emberek kollektív értelmének és öntudatának fejlődése” — fejlesztette tovább a gondolatot a „Knute-Germán császárság és szociális forradalont c., 1871-ben napvilágot látott munkájában, anarchista ideológiája kiteljesedésében. Ekkorra szakított már a szabadkőművességgel, de írásaiban — példák tucatjai illusztrálják ezt — megmaradtak a mozgalomból átörökített gondolatok és formulák egyaránt.49 Szabadkőműves indíttatású antiteologizmusa túlmutat a katolicizmus kritikáján. „Az ember független a felebarátjához való viszonyában, az isten rabszolgája” foglalja össze például a protestáns vallásról alkotott véleményét az említett „Société’’-iratban.50 Néhány hónappal később a „Szabadkőművesség katekizmust’ c. írásában e gondolat továbbfejlesztett, aforisztikus változatát rögzíti: „Az Isten létezik, tehát az ember rabszolga ... Az ember szabad — tehát nincs isten. Hát csak próbáljon meg valaki kikerülni ebből a körből.”51 A tradicionális szabadkőműves ideológiával szemben egy újfajta ateista doktrínáért folytatott vitából végül is az alábbi híres bakunyini szállóige, az anarchizmus egyik sarkalatos tétele született: „Ha az Isten létezik, akkor az ember rab. Az ember pedig szabad lehet és kell, hogy az legyen. Következésképpen az Isten nem létezik.”52 (Külön tanulmány tárgyát képezné, hogy mennyire voltak mélyek a
