Századok – 1979
Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V
804 KUN MIKLÓS a többség joga és méltósága érdekli őket, a demokrácia és a nép. Ezeknek az embereknek az egyetlen ereje az egyenesen az igazságra törő értelmük, amely .. . komoly és tiszta. Megveti a hazugság minden vigasztalását, elpuhultságát, a romantika, a metafizika és a teológia minden transzcendentális elképzelését; az igazban találja meg a maga rangját, boldogságát és szabadságát. Ilyen az ő szenvedélyük az igazság iránt, ilyen az emberiségbe vetett lángoló hitük. Ez a határtalan hitbuzgalmuk teszi őket áldozat és szavak nélküli hősökké; ez a kölcsönös szeretetük, ez a mély és szoros együttműködés, amely hitük, szenvedélyük és céljaik egyesítéséből született, és amely a nekik annyira ellentmondó világban azt hirdeti, hogy az egyén mindenkiért van, mindenki pedig аг egyénért. ”40 40„Lltalia del Popolo ”, 1865. IX. 22. 41L. Krusius-Ahrenberg: „Internationella Brödraskop” och Aftonladsradikalismen vid mitten av 1860-talet, in: Statsvetenskaplig Tridekrift för politik, Statistik, ekonomi, Agn. 56/1., 1953, 55. 43Uo. 4 3A. Luzio: i.m. II. 222. 44L. Bakunyin publicisztikai ciklusát a stockholmi Aftonbladet c. lapban 1864, IX. 28., X. 12., X. 19., XI. 15., XI. 17., XI. 19., XII. 12., XII. 15. uo. 1865.1. 7. 4 5Manuscript sur la Franc-Maponnerie, 1865,I.I.S.G. - Archiv (Amsterdam). Nemcsak a nyilvánosságnak szánt írásaiban, de a konspirativ működéssel kapcsolatos iratokban - pl. a „Société” programjában — sem használta Bakunyin a „szabadkőművesség” terminust. „ a nemzetközi testvérek munkáját tisztán szakmai értelemben a jezsuitákéval hasonlítja össze ahelyett, hogy szabadkőműveseket említene, ami mégiscsak megfelelőbb összehasonlítási alap lehetett volna” — utalt erre L. Krusius- Ahrenberg.4 1 Azt viszont nem vette észre a svéd kutató, hogy milyen sok szabadkőműves indíttatású részlet és kifejezés szerepel az általa elemzett írásban. A szabadkőműves mozgalom pontos megnevezése zavarhatta volna a kívülállók tagfelvételét, s megkérdőjelezte volna a „Société” egyedi jellegét, létrehozásának eredetiségét! így legtöbbször csak közvetett bizonyítékokra szorítkozhatunk a konspirativ bakunyini szervezet és a szabadkőművesség összevetése során. Ennek lehetőségét az idézett szerző is elismeri: „Az az átrendezés és revízió, amelyet Bakunyin a maga gondolatvilágában hajtott végre, leginkább 1864 tavaszára, nyarára tehető, mikor is — minthogy ő maga szabadkőműves volt — élénk kapcsolatban állt a toscanai vallásellenes szabadkőműves szervezettel, és az ateizmust beleszőtte politikai-filozófiai rendszerébe.”42 A bakunyini vallásellenesség szabadkőműves motívumai A rendelkezésre álló ismereteink alapján elfogadhatónak látszik — a különben konkrét forrásokra nem hivatkozó — A. Luzio véleménye, aki a toscanai páholy tagok sorában az elsők között említi Bakunyint.43 Az orosz forradalmár akkor érkezett szabadkőműves „karrierje” csúcsára, amikor eszmei és szervezeti téren egyaránt túlhaladta a baloldali szabadkőműves célkitűzéseket. 1864 és 1865 fordulóján kevesellni kezdte a szervezeti szabályok nyújtotta lehetőségeket. Ahogyan sorra vált meg a saját „általános” demokrata eszmei örökségének elemeitől, úgy viszonyult egyre szkeptikusabban a páholyüléseken elhangzó, az emberi humánum mindenható erejét elvontan s nemegyszer meglehetősen öncélúan magasztaló előadásokhoz. 1864—1865-ben papírra vetett, publikált 44 illetve kéziratban maradt45 írásai azonban — különösen az antiteológikus gondolatoknál — még nem nélkülözték a mozgalom hagyományos tematikáját és frazeológiáját.
