Századok – 1979
Tanulmányok - Kun Miklós: A baloldali szabadkőművesség mint ideológia és szervezeti keret a 19. század közepén 791/V
800 KUN MIKLÓS Az ,Д1 Progresso Sociale” páholy ülései nemegyszer baráti összejövetelek vagy szűkkörű politikai tanácskozások keretében zajlottak. A hivatalos megbeszéléseket — éppen a páholy választotta irányvonal baloldali jellege miatt — nagy titoktartás közepette tartották. A rendőrségnek azonban így is sikerült adatokat szereznie a legaktívabb páholyok találkozásairól. így jutottak nyomára például Pulszky Ferencnek a helyi szabadkőműves mozgalomban játszott szerepére is?9 A Bakunyinnak otthont adó „II Progresso Sociale” tagjai közül többen az ország egyesítéséért folytatott sokéves küzdelem részesei, sőt vezetői voltak. így érthető, hogy a helyi szabadkőműves mozgalom heterogenitása ellenére az általuk irányított páholy tevékenysége 1863—1864-ben radikális ideológiai alapokról indult. További vizsgálatra szorul ezzel kapcsolatban, hogy e progresszív eszmeiségű politikusok mint szabadkőműves páholytagok mennyiben és milyen eredménnyel közelítették a mozgalmat a republikánus vagy a szociális követelésekkel fellépő olasz társadalmi mozgalmak felé; hogy N. Lo Savio munkásmozgalmi, G. Mazzini sokirányú konspirativ, vagy G. Dolfi republikánus tevékenysége mennyiben különült el a firenzei szabadkőműves mozgalomban nagy aktivitással végzett munkájuktól; vagy annak tárgyalása, hogyan, milyen alapokon kerültek a cselekvés közös platformjára e meglehetősen különböző ideológiai indíttatású személyiségek. E kérdések megválaszolásához számos, még lappangó dokumentum és forrás szolgálhat alapul. így segítséget nyújtanak azok az Országos Széchényi Könyvtárban és az Országos Levéltárban található anyagok, amelyek a toscanai szabadkőműves mozgalom mindannapjairól adnak számot. L. Frapolli levelei például jól dokumentálják, hogy a páholyok — és vezetőik — levelezése a lehető leggyorsabb és legszerteágazóbb politikai információs csatornarendszer szerepét töltötte be. Tanárky Gyula napló félj egy zései alapján pedig olyan fontos momentumok rekonstruálhatók, mint pl. az, hogy az „II Progresso Sociale” élén álló dr. B. Odicini az 1860-as évek derekán rituális felolvasások keretében a szocialista elvekről tartott előadást.30 Tanárky tanúja és krónikása volt a progresszív nézetek — rendszerint közvetett — beáramlásának. A forráshiánnyal küszködő kutatók számára naplója számos további támpontot adhat. A Tanárky-napló igazolja azt is, hogy az „II Progresso Sociale” páholyba felvett tagok egy ideig csak a mozgalom jótékonysági akcióiban vehettek részt. Ez egyik megnyilvánulása volt a Bakunyin által olyannyira kedvelt „fokozatos beavatás elvének”.31 A legbefolyásosabb „II Progresso Sociale” tagok dr. В. Odicinivel az élen, hol G. Dolfi, hol pedig Pulszky Ferenc otthonában tárgyalták meg ügyük soron következő feladatait. Itt folytattak megbeszéléseket a városon átutazó vagy ott csak rövid ideig tartózkodó elvbarátaikkal is. Az ilyen jellegű összejövetelek egyik legjelentősebbike volt a Pulszkyék rendezésében tartott 1863. december 31-i szilveszteri vacsora, amelyen megjelentek 2 91. V. Grigorjeva: К isztorii obcsesztvenno-revoljucionnih szyjazej mezsdu Roszszijej i Italijej v 60-90 gödi XX v. in: Konferencia isztorikov, 8-10 aprelja, 1968, Moszkva, 1970. 30L. pl. 1865. november 5-ről keltezett napló-bejegyzést: „Este a szabadkőműves páholyban . . . V(ogt), (azaz Karl Vogt. - К. M.) felavattatása . . . Odicini kifejti többek között a páholyban tartott polikai elveket: Socialisták, rationalisták, suffrage universelle. ” Egy másik, 10 nappal későbbi bejegyzés: „Este páholy: felolvasás. Odicinitől történetéről. Hírek Garibaldi testvér ideérkezéséről:” 31 „ ... az első három fokon a fogadás egyedül jótékonyságra mén, állítja Pulszky” - jegyezte fel 1863. december 17-én Tanárky Gyula.
