Századok – 1979
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: A rendi reformmozgalom Erdélyben 1790–1811 749/V
A RENDI REFORMMOZGALOM ERDÉLYBEN 769 mazásával is fellépne a kukoricavetés túlsúlya ellen. Fontosnak tartaná a burgonyatermelés propagálását. Szorgalmazza a főzelékfélék minél bővebb választékú termelését. A bortermelést a kiviteli lehetőségek javításával (a borgói út rendbehozatala) és erélyes vámpolitikával támogatná. A gyümölcstermelés növelését mind népélelmezési, mind külkereskedelmi okokból fontosnak tartja, s ezért minden jobbágyot, akinek van földje kert kialakítására, büntetés terhe alatt kötelezné kb. 20 szilva-, 6-10 alma- és körtefa nevelésére. Ami az ipari növényeket illeti: az ország nagyarányú vászonimportjára való tekintettel minden erővel fejlesztendőnek tartaná a len- és kendertermelést. Javasolja, hogy a kincstár adjon ingyen vagy kölcsönképpen len- és kendermagot a jobbágyoknak. Bizonyos módosításokkal fenntartaná a Commissio Commercialis által létrehozott len- és kendervásárok jutalmazási rendszerét. Tized- és adómentességgel lendítené fel a festőbuzér és indigó termelését, az erről szóló traktátust magyarra fordíttatná és ingyen osztatná ki. Hazai termeléssel venné elejét a kordován kikészítésnél használatos szkumpia nagyarányú importjának. Határozott kormányzati intézkedésekkel fokozná a selyemhernyótenyésztést, megfelelő minőségű áru előállításával teremtene exportlehetőséget az erdélyi dohánynak. Az állattenyésztés egészét érintik azok a reformjavaslatai, amelyek egyrészt rétöntözést, lóheretermelést javasolnak, másrészt olyan határrendezést, amely után a szántók és kaszálók a falvak közelében legyenek, s a határ többi része legyen legelő. Az állattenyésztés egyes ágazatai közül a lótenyésztésnél kormányzati rendelkezésekkel kívánná elérni, hogy minden jobbágynak legyen egy szaporításra való kancája; ez minden köztehertől mentes lenne, csikai is 4 éves korukig. Fajtaneveléssel, a hágatás módjának javításával (a mént beengedné a ménesbe, hogy maga válassza ki magának a kancákat), a csikók idejében való elválasztásával javítaná a lóállományt. Abban viszont egy jó generációval elmarad kora erdélyi úttörői mögött, hogy még mindig spanyol méneket szerezne a fajtaneveléshez. A marhatenyésztés fellendítéséhez jobb bikanevelést, csak érett bikákkal való hágatást, a marhák csordában tartását, megfelelő takarmányozást és itatóhelyeket tart szükségesnek, amellett a marhavész elleni korszerű védekezést. Helyteleníti a nyers marha- és bivalybőr erős exportját, hisz így Erdélyben áll elő hiány e cikkekben. A faggyút viszont exportálná, de inkább gyertyává és szappanná feldolgozva, mint nyersen. A juhtenyésztést fajtaneveléssel (padovai vagy spanyol kosokkal) lendítené fel. Csökkentené a transzhumáns pásztorkodást. Javítaná a gyapjú minőségét. Minthogy azonban az erdélyi posztóiparnak a juhtenyésztés fejlesztése esetén is gyapjú importra van szüksége, alaposan csökkentené a gyapjú behozatali vámját, kivitelét pedig csak akkor engedélyezné, ha hazai vevő már nem volna rá. A kecsketartás káraival (erdőpusztítás) tisztában van ugyan, de elsősorban mint ipari nyersanyag- (kordovánbőr-, faggyú-) szolgáltatót szükségesnek tartja a kecskét. A törvényhatóságokra bízná: hol engedik meg kecske tartását és hol nem. A sertéstenyésztést részben tizedkedvezményekkel, részben jobb tartással, fajtaneveléssel lendítené fel. Igen részletes méhészeti programjának fő vonásai: a méhészet szabadsága, közkertek biztosítása méhesek számára, adó- és tizedkedvezmények, a méz árának állandó szinten tartása, a viaszkivitelben a nyersviasz arányának csökkentése a feldolgozott viasz javára, megfelelő vámintézkedésekkel. A mezőgazdasági reformjavaslatok néhány további kérdésre is kiteijednek. Az erdőrendtartás kérdésével ez az operatum nem foglalkozik, az épületfával való kereskedés
