Századok – 1979
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: A rendi reformmozgalom Erdélyben 1790–1811 749/V
750 TRŐCSÁNYI ZSOLT török háború terhei és veszedelmei is hatni kezdenek (hadiszállítások, kisebb török beütések Erdélybe). A császár rendszerét azonban nem Erdélyből buktatják meg — még Erdélyben sem. A németalföldi zendülés, a török háború kudarcai, a Poroszországgal előállt feszültség s a belső elégületlenség (elsősorban a magyarországi) együttesen hatnak így. Az pedig, hogy mi bukik meg és mi marad meg a jozefinizmusból, az az elkövetkező évtizedben dől el — a Birodalom egészében is, Erdélyben is. II. József rendszerének melodramatikus Vége, a Restitutionsedikt tulajdonképpen egy haldokló, megroppant ember magánügye — a jozefinizmus sorsa jócskán másképp alakul, mint ahogy ez a rendelkezés megjelölte. * Mielőtt a Restitutionsedikt és a császár halála utáni események sokszínű kavargását ismertetnénk, röviden általánosságban jellemeznénk ezt a folyamatot. A Restitutionsedikt utáni magyarországi (és erdélyi) események jellegének meghatározásában ugyanolyan (s lényegében ugyanazon) szélsőségekkel találkozunk, mint II. József rendszerének megítélésében. Nagy (és pozitív) nemzeti fellobbanás vagy egyszerűen konzervatív rendi reakció — ezek a végletek, amelyek közt a tört énét tudomány az eseménysorozat reális megítélését keresi. Úgy hisszük: a reális kép megalkotásánál Erdélyben is több tényezőt kell figyelembe venni. 1. Valóban van rendi reakció, vannak rendi restaurációs törekvések. 2. Igen erős azonban a jozefinizmus védekezése, törekvése arra, hogy az előző évtizedek felvilágosult abszolutizmusának bizonyos vívmányait átmentse. 3. Kimutathatóak helyenként nem-jozefinista jellegű, de azzal mintegy párhuzamosan futó s azon túl is lépő reformtörekvések. 4. A Restitutionsedikt után előálló helyzetben nagy erővel lobbannak lángra nemzeti mozgalmak, amelyeknek évtizedes előzményei vannak, s amelyeknek mozgása hol felerősíti, hol fékezi az előbbiekben jelzett folyamatokat. 5. Mindezt természetesen erősen befolyásolja a Birodalom központi kormányzatának egész politikája, amely II. Lipót uralma alatt, majd I. Ferenc uralkodásának legelején is a II. Józseféhez hasonlóan felvilágosult, de a tényleges politikai erőviszonyokkal reálisabban számoló abszolutizmus, 1793-tól azonban egyre erősebben hat rá a francia forradalom okozta sokk. 1. A Restitutionsedikt után A restitució a törvényhatósági rendszer és a szász universitas esetében megy a legkönnyebben. A II. József-kori megyerendszer széthull, a régi törvényhatóságok újra megkezdik működésüket. A kerületi biztosságok eltűnnek. A szász nationalis intézmények visszaállításának mozgatója elsősorban a volt gubernátor, Samuel Bruckenthai, a felszínen azonban unokaöccse, Michael Bruckenthai (II. József alatt kerületi biztos) a főszereplő1, öt választja meg a szász vezetőréteg comesnek 1790 májusában, attól tartva, hogy a korábbi, népszerűtlen comes, Cronenthal tér vissza tisztébe. Michael Bruckenthai pedig, meg se várva a királyi megerősítést, fungálni kezd comesként, elnököl a szász
