Századok – 1979
Közlemények - Kabdebó Tamás: Kossuth és Magyarország. Chartista értékelés a magyar szabadságharcról 659/IV
KOSSUTH ÉS MAGYARORSZÁG 663 keresett kapcsolatot Kossuthtal? A válasz első része Jones esemény dús életútjának vázolásával csak részben kielégítő. Walesi eredetű családból született, 1819-ben, apja huszárőrnagy a Cumberland! herceg regimentjében, a család Ernest születésekor a jómódú földbirtokosok életét éli a holsteini birtokon. Jones Németországban nevelkedik, visszajőve!, huszonkét éves korában a királynőnek is bemutatják, megnősül, s Angliában éli a jómódúak életét.22 Jogot tanul, verseket, színművet, regényeket ír, tanulmányait befejezi, de nem lesz belőle sem ügyvéd sem földbirtokos, sem hivatásos író. 1846-ban, egy sikertelen üzleti vállalkozás után, Feargus O’Connor chartista vezérnél jelentkezik, hogy csatlakozni akar a mozgalomhoz. A balszárnyhoz kötődik, a Munkás (Labourer) és az Északi csillag (Northern Star) c. újságok körül csoportosuló harcos chartistákhoz, akik hamarosan elkülönítik magukat a középosztállyal együttműködést kereső Cooper-féle trade-unionistáktól. Politikai választása miatt — a Preston Guardian 1878. február 20-i számának cikkírója szerint - nagybátyja negyvenezer fontos vagyonból tagadta ki Jonest. 1847 nyarán Halifax követjelöltje lesz, de sem akkor, sem későbbi próbálkozásai során nem jut el a parlamenti képviselőségig. 1848-ban már Julian Harneyval együtt a mozgalom élén találjuk, azok között, akik a földbirtokok államosítását követelték. Rendkívüli szónoki tehetségével, a gazdasági s a politikai életben való jártasságával egyre nagyobb népszerűségre tett szert. „Az európai forradalmi mozgalmak kibontakozását követően Jonest már nem csupán a gazdasági és politikai kérdések összefüggései foglalkoztatták, hanem a chartista mozgalom taktikai és stratégiai kérdései, gyengeségei és erőforrásai is. Politikai fejlődésére — a társadalmi valóság helyes értékelésére — döntő hatást gyakorolt Marx és Engels. Jones 1847. novemberében ismerkedett meg személyesen Marxszal. 1848. márciusában Harneyval és Ph. McGrathtal együtt a Testvéri Demokraták üdvözletét közvetítve, Párizsban ismét találkozott tanítómesterével, éppen abban az időben, amikor a Kommunisták Szövetsége párizsi központi bizottságának szervezése folyt.”23 Áprilisban a londoni Kennington Common-on találjuk — már a forradalmi tettek érvényét hirdeti — azon a félsikerrel végződő népgyűlésen, melyen százezer ember felvonulását akadályozta meg a hatóság, s mely után pár héttel, egy manchesteri toborzóbeszéde közben letartóztatták, s júniusban, izgatásért két évre börtönbe zárták.24 A Jonesszal egyidőben börtönbe került chartisták közül,2 5 az embertelen viszonyok többet halálba sodortak, s a félárván maradt mozgalom összetevő elemeire bomlott, azaz megszűnt ezentúl együttes hatóerő lenni. 22 Ld. British National Bibliography, 30. köt. 99-100.: In Memoriam Ernest Jones, Manchester, 1878.; Leary, F: Life of Ernest Jones. Manchester (1869? ) ^Haraszti, i. m. 193-194. 2 «Börtönben, 1849-ben írta (szerintünk) legjobb helyenként Petőfi stílusát megközelítő költeményeit: The New World, Liberty, Song of the Labourers. 2 5 House of Commons. Parliamentary Debates. Hansard, 1849. június 18 közli a bebörtönzöttek érdekében O ’Connor kérelme nyomán tartott rövid vitát. 2 bDavies, David P. A Short Sketch of the Time, Life and Labours of Ernest Jones. Liverpool, The Journal of Commerce Printing Works, (dátum nélkül). A kiszabaduló Jonest viszont mártírként üdvözölte a nép: „1850. július 11-én Halifax népe ötven aranyat adott át neki. A chartisták vezére lett és a Notes to the People szerkesztője, mely lap 1851-ben indult, mint O’Connor ellenzéke, akivel Jones összekülönbözött . ..”2 6
