Századok – 1979
Közlemények - Kabdebó Tamás: Kossuth és Magyarország. Chartista értékelés a magyar szabadságharcról 659/IV
KOSSUTH ÉS MAGYARORSZÁG 661 Kossuth kiszabadulásának évében, mikor az érte s ellene folytatott diplomáciai csaták jegyzőjeként az angol konzervatív és liberális sajtó napirenden tartja a „magyar kérdést’’, a demokrata újságok olvasóközönsége is tájékozódni akar. Ernest Jones, г Notes to the People szerkesztője ismert poéta költőtársának az emigráns német költőnek, Fréiligrathnak Magyarország9 c. verse lapjában a magyar kérdés nyitánya. Pár héttel később, Freiligrath barátja és londoni levelezőtársa, „Dr. Marx” közöl cikket a lapban,1 0 mely ugyan nem közvetlenül magyar vonatkozású, de a forradalmak évéről szól. A szabadságharc-történet kezdetével egyazon száma Athol J. Wood, Jones chartista sorstársa üdvözlő verset ír Kossuthhoz. Mondanivalójának lényege, a vers utolsó négy sora, nemcsak a költő, hanem az egész chartista mozgalom együttes kérdése Kossuthhoz: bejelentést a 26. sz. elé írta a szerkesztő, hisz ebben már megjelent az első folytatás, s nem a 27. sz. elé, hová a könyvkötő jóvoltából kerülhetett. Angol szövege: „In this week’s number commences a biography of Kossuth, with an account of his companions, and the history of the Hungarian struggle, — not compiled at second hand, but revealing the real aspects of this movement (hitherto little understood in England) from direct sources, accessible to few in this country besides the author.” ’Notes, 10. sz. 197. 10Uo. 16. sz. 312—314. Ez a kis cikk nem szerepel a Marx-Engels Werke (Berlin, Dietz, I960-) eddig kiadásra került köteteiben. A 8-ik kötet (625.) azonban „több, a Notes-ban közzétett Marx-Engels cikk ”ről beszél. 11 Uo. 26. sz. 501. 1 2 What is Kossuth? - uo. 613-618. 13 Uo. ^Verifications of the statements to Kossuth made in „Kossuth and Hungary”. - Uo. 42. sz. 831-832. 1 5 Hungarian leaders (Bem, Guyon). Uo. 39. sz. 786-787. 1 6Uo. 36. sz. 697. The Hungarian Exiles by S. R. (A szerzőt nem sikerült teljes bizonyossággal azonosítanunk: feltehetőleg S. Ratcliffe, ki 1848-ban Jonest megelőzően Yorkshire-ből került börtönbe.) „Felbérelt sajtónk szerint te nem vagy köztársaság-barát: Azt híresztelik: számodra árucikk a hazafiság; Hagyj bennünket el, ha a szabadság már nem védangyalod; De fittyet hányj nekik, ha bebizonyítod, hogy ők hazugok.”1 1 A Kossuth és Magyarország folytatásai közé ékelődik a 31. számban, Ernest Jones keserű kirohanása, az ellen a Kossuth ellen, aki december 2-ára már szerinte bizonyságot tett a köztársaságellenességéről.1 2 Egy hónappal később Wood, már Kossuthhoz írt új verse címével is leteszi a garast: „Ellenségeinkkel szövetkezett.”13 A Kossuth elleni kirohanás, s egyúttal a Kossuth és Magyarország Kossuth kritikájának igazolására 1852. február 17-én írt cikket a szerkesztő.1 4 De, hogy Kossuth-ellenességén felülemelkedve a magyar ügy iránti rokonszenvét bizonyítsa, előzőleg, január 27-én Bemről,» Guyonról közöl „portrét”,1 5 s helyet ad a Magyar menekültek* 6 c. versnek, melyet valószínűleg egy ifjabb chartista költőbarátja írhatott. Az ezt követő számokban, egy ismerős cikk angol változatára bukkanunk a „Continental Notes ” rovatban. A Legalitás és demagógia első szakasza Magyarország és Franciaország 48-as forradalmát vázolja, később az angol középosztály rokonszenvének, a magyar forradalom summájának, végül pedig az osztrákok, magyarok és poroszok viszonylatainak
