Századok – 1979
Közlemények - Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században 643/IV
652 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY is, hogy az 1646-os urbárium szerint a malom a Balás Deák utcájában állt, mint 69. épület az utcában álló 80-ból.53 Ez a feltűnően hosszú utca (a Kapitány utcájában 38, az Egyház utcájában 30 ház áll) a Malom (= Berzsenyi) utca mellett a Kapu (= Széchenyi) utcát is magában foglalta. A sorrendben 41. házhelyen halászházat építettek, az utca tehát két ponton is (41. = halászház, 69. = malom) kifutott a Rábáig.54 A „molnát” a karlsruhei térképen megtaláltuk már, így a Balás Deák utcája körbejárási iránya is megállapítható: északról délre haladtak végig a Széchenyi utcán, visszakanyarodva a Széchenyi utca keleti és a Berzsenyi utca nyugati oldalán eljutottak a malomig, majd a Berzsenyi utca keleti oldalát is összeírva fordultak be a mindig ezután következő Egyház utcájába, amelyet a Szt. Erzsébet templom egyértelműen meghatároz. 53OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 32. p. 18. 54Uo. p. 14. 55OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 34. sub no. 17. 56Uo. sub no. 32. 571646: OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 32. 17/a. 1649: Uo. No. 38-B. 303. A Malom utcáról 1653-ból (Jványi: Képek . . . 62), 1663-ból (OL B. cs. P 1313. Máj. Lad. 3. No. 2. Fodoriana) és 1679-bó'l is van adat (Uo. No. 20. Ad Particulares sub Körmend). A Kapu utcáját 1676-ban említik (OL B. cs. P 1313. Máj. Lad. 3. No. 23. Ad Particulares sub Körmend). S8OL Filmtár 2221. doboz F. 11. No. 27. 26-27. 5’0LB. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 32. 1. 600L B. cs. P 1313. Máj. Lad. 2. No. 122. 20. 61 OL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 34. sub no. 65. 86. 88. Ezzel rekonstruáltuk a belső város 1646-os és 1698-as alaprajzát. Nem jutott minden utcának név: az 1646-os urbárium és a három évvel későbbi házösszeírás három utcanevet közöl csak, a karlsruhei katonai térképen is, amely a civil épületek, s így az utcák iránt kevés figyelmet tanúsít, hat utcakezdet látható. Az utca ekkor — a vicus falut is jelent! — a mellékutcákat, kisebb közöket is magában foglalta, legalábbis az összeírásokban. Ezeknek is volt természetesen nevük, ilyen lehetett pl. a Balás deák utcája egy részét alkotó, közelebbről sajnos nem azonosítható, 1647-ben említett Balogh utca.55 Az utcanevek nem voltak állandóak, egy-egy utcának több neve is lehetett egyszerre. Retkes Balázs halála után az addig is használatos Kapu- és Malom-utca nevek kiszorították a Balás deák utcája elnevezést. A két elnevezés párhuzamosan is létezett: az úriszék egyik ítélete említi 1648-ban, hogy Kincses Szabó Benedek a Malom utcájában lakik56 — az 1646-os urbárium és az 1649-es házösszeírás a Balás deák utcájában tünteti fel Kincses Szabó Benedek házát.57 Mai fogalmaink szerint a belváros házainak jó része a piactéren állna. Az interius oppidum területének majd harmadát foglalta el a mai Szabadság térnél jóval nagyobb „Piarcz”. A „fórumot” már az 1603-as urbáriumban megtaláljuk, itt tartották a hetivásárokat és a sokadalmakat.58 A piactéren 14 bolt állt 1646-ban,59 1691-ben 11, ekkor volt a földesúrnak is egy boltja itt, „melyben esztendő által éget bor, soo, sait és másféle victuálék s gyümölcs árultatik.”60 A boltok az 1667-es térképen világosan felismerhetők. A Balás deák utcájának egy részét már 1648-ban mint a piarcz utcát” említik.61 1676-ban magát a névadó Retkes-házat így írta le eladója, Lesesics Mihály: „az Piarcz utcában, melj néhaia Retkes Balás házának is hivattatot. Kinek . . . megiés szomszégia napkelet felől az Piarczi boltok, déliül Szücz Ferenc háza, napniugotrul Sifter András
