Századok – 1979
Közlemények - Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században 643/IV
KÖRMEND ALAPRAJZA A 17. SZÁZADBAN 653 háza”.62 Amikor azonban Lesesics Mihálynak Retkes Balázs özvegye adta el a házat, a vasvári káptalan így állította ki az oklevelet: a háznak „ab occidentali deserta Egregii Georgy Ratky, ab orientali Domus Blasy Szabó, a meridionali vero plagis Forum Körmendiense ad vicinarentur”.6 3 Nincs okunk csodálkozni azon, hogy az eltelt évtizedben a szomszédok kicserélődtek. Ratki György 1649-ben a Kapitány utcája végén lakott, így az a tény, hogy pusztája a Balás deák utcája első házától nyugatra esik, megerősíti feltételezésünket a Kapitány utcája körüljárási irányáról. Míg azonban a Karakai Dömötör körmendi főbíró által kiállított magyar nyelvű oklevélben a piaci boltok napkelet felől szomszédai Retkes Balázs egykori házának, addig a vasvári káptalan szerint a forum a háztól délre található. Az utóbbi oklevéllel egyazon évből származó karlsruhei térképen azonban jól látszik, hogy a piactól északra csak két kicsiny, a várfalhoz tapadó, feltehetően katonai épület állt, amelyek nem lehettek a Retkes-kúriával azonosak, már csak azért sem, mert magukban állva senkivel sem voltak szomszédosak. Nem gondolhatunk tehát másra, mint hogy a latin oklevél megfogalmazása közben a körmendi viszonyokban járatlan vasvári kanonokok a déli és keleti szomszédokat felcserélték. 62OL B. cs. P 1313. Máj. Lad. 3. No. 2. Retkesiana és Uo. No. 2. Ferencziana, két példányban. 6 3 „nyugatiéi nemzetes Ratky György pusztája, keletről Szabó István háza, délről pedig a körmendi piactér a szomszédai.” OL B. cs. P 1313. Máj. Lad. 3. No. 1. Ferencziana 1667. aug. 31. 6 *Iványi: Képek ... 59. 65 A kivonat: OL B. cs. P 1313. Máj. Lad. 2. No. 122.25. A megmaradt borító: OL B. cs. P 1313. Máj. Lad. l.No. 23. íéOL B. cs. P 1313. Maj. Lad. 1. No. 20. 91/a. 93. 94. 61 Iványi: Képek ... 61. és OL B. cs. P 1314. Missiles (továbbiakban: Miss.) No. 19312. 68Iványi: Képek ... 60. *’OL B. cs. P 1322. Tiszttartói levelezés. No. 48. 1647. márc. 9. 70Miss. No. 13145. 71 Miss. No. 27475. Még egy 17. századi utcanévről tudunk a belső városban. Iványi Béla írja, hogy az 1614-es földösszeírás csak egy utcanevet említ, a Mártonná utcáját.64 Az idézett iratból azonban napjainkra csak a borítólap és egy 18. századi kivonat maradt, ez utóbbiban utcanevek nincsenek.6 5 A párkányt, amely a belső várost külső várrá alakította, 1603 és 1609 között építették, vagy kezdték el építeni. Az 1609-es urbárium 5 jobbágy nevéhez írja a belső városban, hogy „ház hele az Párkánjon kívül esett”, egy belső telket kettévágott a párkány, két jobbágy pedig, mivel helye „az vár előtt volt”, külsőségei megtartásával máshová költözött.66 A tiszttartói jelentések a harmincas-negyvenes években arról írnak, hogy „sok hea vagyon a palánknak”, és „az váras palánkia . . . félben maradat”.6 7 A párkány javításának ügye, mint Iványi Béla írta „a tiszttartók leveleiben szinte állandó rovatot képez”.6 8 A párkány azonban, bár nagyon rossz állapotban lehetett, hiszen 1647-ben „annyira elmosta az eső, hogy ugyan által látni rajta”,6 9 legalábbis a negyvenes évekre teljesen körbevette a várost. Id. Falusi György ugyanis 1644-ben azt panaszolja, hogy a városi kaput éjjelre beteszik, és a külső városiak nem tudnak bejönni a kocsmába.70 Magyarnádaljai Varga Mihály tinaját azonban 1652-ben a körmendi mészáros szolgái ellopták, „várasunk körniül levő palánkott le törvén bé hoszták” és a mészáros kimérte.7 1 A palánk teljes lehetett, ha 5 Századok 1979/4
