Századok – 1979
Közlemények - Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században 643/IV
KÖRMEND ALAPRAJZA A 17. SZÁZADBAN 645 goltakhoz, de a majdan betelepítendőkhöz is szólt.6 A nagyobb írásbeliséggel rendelkező telepített városok példájából tudjuk, hogy a hospesek élénk kapcsolatokat tartottak fent az „óhazával”, a féltve őrzött privilégium szavai eljuthattak tehát külföldre is. A Körmendet alapító hospesek zömükben németek voltak, ezt bizonyítják a latinosított formájukban nem azonosítható nevek mellett a Henphlinus, Chenkul, Jekul, Templinus, Ostorman személynevek a 14. századi oklevelekben, amelyek világosan német eredetűek. Ez azonban nem jelenti, hogy a hospesek között nem lehettek más nemzetiségűek is, a 13. századból ismert egyetlen körmendi, lowanka-Iohanka villicus neve szláv csengésű.7 A körmendi plébániatemplom (ez az egyetlen templom a kolostoron kívül az egész középkorban) védőszentje Árpádházi Szent Erzsébet: . . . ecclesia ... ab antiquis catholicis in honorem S. Elisabet, Filiae Andreae Regis Hungáriáé ac Viduae aedificata.8 Erzsébetet (+ 1231) 1235-ben avatták szentté. A magyar király német hospesei a Németországban meghalt magyar királylányt választják patrónájuknak. A templom az 1244-es kiváltságlevélben szerepel először: ... ecclesia ibidem constructa,9 építését patrociniuma alapján nem kezdhették el 1235 előtt. A templom a város szélén állt az alapításkor, és a városhatár ma is mellette húzódik. Sajátos elhelyezkedése párhuzamot mutat a szintén alapított Körmöc-, Selmec- és Besztercebánya templomaival. A szabályos alaprajz, mutat rá Paulinyi Oszkár, nem egyedüli jellemzője a telepített városoknak. A templomkomplexum éles elkülönülése a lakóházaktól a fent einlített bányavárosokban nem kevésbé fontos jele a tervszerű kiépítésnek. Ezek a templomok a mentsvár szerepét is betöltötték: palánkkal, majd később fallal körülvéve, a temetővel együtt, egy magaslati ponton helyezkedtek el.10 A nagyjából sík Körmenden ilyen lehetőség nem adódott — egyedül a Rába kínált valamelyes védelmet. A várost a Rába kanyarulata három oldalról körbevette, a támadás tehát északról, az országutak felől volt várható. Ezért épült a templom a Rába mellé, délre, a házaktól elkülönülve. Az oklevelek Körmenddel kapcsolatban gyakran említik az országutakat (Kyralwt, Kurmendutha, magna strata que ducit ad Curmend stb.),11 ezek közül azonban a legfontosabb kétségtelenül a Sopron—Kőszeg—Muraköz útvonal. Ezt maga a város alaprajza is elárulja: Körmend nem két útvonal kereszteződésénél települt, abban az esetben a főtér a 6Ágnes Kurcz: Arenga und Narratio ungarischer Urkunden des 13. Jh. MIÖG 70. 1962. 340. 7Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. Studio et opera G. Fejér 1-XI. к. Budae 1829-1844. X/8. 267. skk. Vö. Zsigmond-kori Oklevéltár, összeállította: Mályusz Elemér. Bp. 1951-1958. I. 562. (Továbbiakban: ZsO) Anjou-kori okmánytár. Szerk. Nagy Imre és Nagy Gyula. I—VII. Bp. 1878-1920. VI. 110. sz. VII. 60. sz. (továbbiakban: AO) Josef Karlman Brechenmacher: Etymologisches Wörterbuch der deutschen Familiennamen, Limburg a. d. Lahn 1960—1963. I. 289. 695. II. 355. Adolf Bach: Deutsche Namenkunde, Heidelberg 1953. 1/2. 45. valamint Mollay Károly egyetemi tanár szíves szóbeli közlése, akinek segítségét ezúton is hálásan köszönöm. lowanka-Iohanka villicusra: Magyar Zsidó Oklevéltár, Szerk.: Grünvald Fülöp-Scheiber Sándor V/l. Bp. 1959. 11. sz. Datálásához vö. UB II. 301. 8 „A régi katolikusok által Szt. Erzsébet, András magyar király lánya és özvegye tiszteletére épített templom.” OL Filmtár 52. doboz p. 411. A papiakra és az iskolára Id. uo. p. 414. és 420. 9UB. I. 298. sz. Oszkár Paulinyi: Eigentum und Gesellschaft in den niederungarischen Bergstädten, In: Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450-1650, Hrsg: Ingomar Bog. Köln-Wien 1971.548. "UB II. 99. sz. АО II. 87. sz. III. 203. sz. IV. 157. sz.
