Századok – 1979
Közlemények - Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században 643/IV
644 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY A telkek szélességének megoszlása mm m bécsi öl db % 3 8,64 4,56 1 2,1 4 11,52 6,08 10 21,3 5 14,40 7,60 17 36,2 6 17,29 9,12 12 25,5 7 20,17 10,64 6 12,8 8 23,05 12,16 1 2,1 összesen: 47 100,0 1 mm =1,52 bécsi öl 1 mm = 2,88 m Az 1857-es térképen milliméterben lemért és hüvelykre, majd bécsi ölre átszámított szélesség és hosszúság alapján kiszámoltam néhány, a téglalaphoz legjobban közelítő telek területét. Ezt egybevetettem a kataszteri iratokban az egyes telkek négyszögölben kifejezett területével. A kapott 7—8% eltérés abból adódik, hogy a telkek egyike sem pontosan téglalap alakú, továbbá a helyszíni mérés pontosabb volt. A házhelyek szabályos rendje csak a Rába-parton borul fel, illetve néhány olyan teleknél, amely az átlagosnak (5 mm) a kétszerese (9; 11 mm), nyilvánvalóan két telek összeolvadásából keletkezett tehát. A Szabadság tér déli részét csak később építették be, a telkek természetesen itt sem szabályosak. E kései átalakításról — a térképeken kívül — a mai városképben a Dienes Lajos utca kis törése is árulkodik. A telepítéseknél Európa-szerte szokás volt az egyforma házhely kimérése, a városalaprajzok az oklevelekkel egyenértékű források („steinerne Urkunde”) a városok alapítására, mutatta ki Bem példáján Hans Strahm. 4 A város telepített voltára utal az 1244-ben kiállított kiváltságlevél arengája is, amely a Példabeszédek 14,28 szavait (in multitudine populi dignitas regis) parafrazeálja: „Cum constet evidenter ex fideli confluendum hospitum famulatu regi et regno multiplex comodum pervenire, eorum debet libertati liberalitas regia sue propriacionis habundanciam propensius impertiri, ut presentes sese gaudeant advenisse et remoti facilius animentur convenire.”5 Kurcz Ágnes a 13. századi magyar oklevelek arengájáról írt tanulmányában éppen a kiváltságlevél példáján mutatja be, hogy a hospes telepítések arengája nemcsak a kiváltságai Strahm: Zur Verfassungstopographie der mittelalterlichen Stadt mit besonderer Berücksichtigung des Gründungplans der Stadt Bern, Zeitschrift für schweizerische Geschichte 30 (1950) 373, 395,410. 5 „Mivel nyilvánvaló és kétségtelen, hogy az összesereglett vendégek hűséges szolgálatából a királynak és a királyságnak sokféle haszna származik, tartozik a királyi bőkezűség szabadságukat jellemző gazdaságával jóindulatúbban megajándékozni, hogy a jelenlévők örvendjenek annak, hogy idejöttek, és a távollevők könnyebben elszánják magukat arra, hogy összegyűljenek.” UB. I. 298. sz. Vö: András Kubinyi: Zur Frage der deutschen Siedlungen im mittleren Teil des Königreichs Ungarn (1200-1541) In: Die deutsche Ostsiedlung des Mittelalters als Problem der europäischen Geschichte. Hrsg: Walter Schlesinger, Sigmaringen 1975. 544. és Herbert Helbig: Die ungarische Gesetzgebung des 13. Jh. und die Deutschen, Uo. 520.
