Századok – 1979
Tanulmányok - Gergely András: A fiumei vasút vitája az utolsó rendi országgyűlésen (Kísérlet a magyar politikai erőviszonyok átrendezésére az 1848-as forradalom előtt) 610/IV
634 GERGELY ANDRÁS látná, ha Széchenyi Javaslatát megtámadná a konzervatív Nemzeti Üjság. A megyegyűléseken is arra fog törekedni, hogy ne csak elfogadják, hanem az ellenzék támogatásával fogadják el a Javaslatit. Csaknem bizonyos, hogy a József-napi vásárkor tartani szokott pesti megyegyűlésen ez megtörténik. Kovács Lajos pedig - ekkoriban mindennapos kapcsolatban a centralistákkal — azzal bíztatja Széchenyit, ha Kossuth mégis győz, a megyei birtokosok Pesten „fellázadnak a Pilvax ellen”. Javasolta, hogy Kossuth formailag kifogásolható lépéséből, Szerém és Verőce követeinek utólagos kiküldéséből csináljanak hírlapok útján országos botrányt. Tudósítja arról, hogy Csengery is Kossuth-ellenes fellépésre készül. Trefort és Kemény csak a vukovári vasutat pártfogoló Hetilap első vitacikkének megjelenését várják .. .8 1 Széchenyi sem maradt tétlen. Az ülés másnapján összegezte érveit, megírta beszédének — a választmányi vita során első hosszabb megnyilatkozásának — vázlatát. Elmondására a harmadik ülésen került sor. 81 Kovács Lajos — Szí Pest 1848. febr. 19. Budapesti Szemle 1919. 179-180. köt. 118 122. A február 19-i választmányi ülést Széchenyi és Kossuth párharca, egymást követő dialógusa töltötte ki. Az indokaikat és személyes képességeiket maximálisan mozgósító politikusok érezhették, hogy a döntés egy-két ingadozó követ kezében van, s nem merték szavazásra vinni a dolgot. Bíztak érveik érlelő erejében vagy éppen másnapi informális agitációjukban, s a következő ülésre halasztották a döntést. Széchenyi Kossuthnak az előző üléseken elhangzott argumentumait is ismertető beszéde annak beismerésével indult, hogy az indítványok közül „Bécsben tán jobban szeretik a Kossuthét”, mert a szláv elemet is támogatja és jóindulatúan szerkesztett. De ő elsődlegesnek sem ezt, sem a gazdasági szempontot nem fogadja el, hanem csak a nemzet érdekeit. Kossuth azért pártfogolja Fiúmét, mert „magyar”, miért nem teszi ezt a „vonalra” nézve? (Valójában Kossuth nem „nemzeti”, hanem „gazdaságpolitikai”, tehát csak közvetetten nemzeti szempontokból pártfogolta Fiúmét.) Azért — interpretálja tovább Széchenyi ellenfelét - mert „életkérdés a rövidebb vonal”, s a velejáró olcsóság. Valójában — veti ellene Széchenyi, — az ország szabja a bért, az életkérdés az, hogy a „magyar elemet” emelje a vasút! (Ennek közelebbi meghatározására később csak annyiban tett kísérletet, amennyiben az építés, a tőkebefektetés a magyar elem életét javítaná.) Kossuth is elismeri, hogy a mostam pénzkrízis kockázatossá teszi a húszmillió befektetést igénylő vállalatot, ugynakkor álhtja, hogy a pénzkrízis hamarosan véget ér. Nem így lesz — veti ellene a gróf —, továbbá ő bármikor képes lesz 90-es árfolyamon évi ötmillió államkölcsönt piacra dobni. (Ekkor tehát már 10-12 évre szánt tervét húsz évre módosította.) A maga módján logikusan felépített beszédben itt ismét Kossuth — rendkívül fontos — ellenvetése következik: „Nem akarja az Érdek Harczot Austria ellen túl vinni. Kübeck ö Excellentiáját elkeseríteni! Vegyes házasság.” (A százmilliós államkölcsön — kezelésének módjától függetlenül — csak a legélesebb ellenállásra számíthatott Bécsben, hiszen pénzügyi okokból Kübeck — Kreuter 1848 elejei tudósítása szerint — még a vukovári vasút kamatbiztositását is ellenezte!) Széchenyi érdemben nem tudta cáfolni ezt az érvet, csak annyit vethetett ellene, hogy ha az ország és a király akarja, garantálja a sikert. „Ezt nem tilthatja meg a kormány ... ha egyesült a nemzeti Erő!!!” Kossuth kamatbiztosított vukovári javaslata tagadhatatlanul kompromisszumos jellegű volt — maga is annak tartotta —, de elfogadása Bécsben ekkor már igen valószínű. Széchenyi programja pozsonyi győzelme esetén is csaknem bizonyosan visszautasításban
