Századok – 1979
Tanulmányok - Gergely András: A fiumei vasút vitája az utolsó rendi országgyűlésen (Kísérlet a magyar politikai erőviszonyok átrendezésére az 1848-as forradalom előtt) 610/IV
VASÚTVITA AZ UTOLSÓ RENDI ORSZÁGGYŰLÉSEN 627 feladatot.48 Eötvös, tudomására jutván, hogy Kossuth és elvbarátai hírlapért folyamodtak, szűknek érzi a Pesti Hírlap által nyújtott kereteket (a lap kiadója, Heckenast, cikkeik helyett szívesebben közli a hosszú országgyűlési tudósításokat, mert az előfizetők ezt igénylik), és Széchenyi segítségét kéri, hogy körük valamelyik tagja hírlapot kapjon.49 Széchenyi a Pesti Hírlap Kossuth-szerkesztette évfolyamaiból gyűjtötte ki a vasútépítéssel kapcsolatos cikkeket, és örömmel állapította meg, hogy az állami vasútépítés elsődlegességét vagy az országos pénztár felállítását illetően „számukra” szolgáltat érveket.50 A vasút ügyében kiküldött országgyűlési alsó táblai (kerületi) választmány munkájának megkezdésére 1848. február 5-én került sor. Kossuth — érzékelve a Javaslat körül tömörülő erőket — az azonnali érdemi tárgyalás megkezdését indítványozta, Széchenyi azonban, Batthyány Kázmér jóindulatára támaszkodva, aki pár napos halasztásnak nem tulajdonított jelentőséget, elérte, hogy előbb várják meg, amíg kinyomtatják a társaság ajánlkozását.51 A Javaslat körül szerveződő tábor így néhány értékes napot nyert. Ezalatt kapacitálhatták az ingadozó követeket, a sajtó segítségével hozzáláthattak a közvélemény előkészítéséhez. Széchenyi Kovács Lajossal íratott cikket a Pesti Hírlap számára, de a személyeskedő hangvételű írást, amely rögtön a vukovár-fiumei vasutat támadta, Eötvös visszautasította. Óvatosabb eljárást tanácsolt Széchenyinek: „el fog kerültetni részünkről minden, mi munkád ellen bármi oldalról ellenszenvet geijeszthetne. Egyedüli célunk e tekintetben, hogy terved elfogadtassák, s tudjuk, hogy az csak úgy reménylhető, ha az nem politikai pártállás, hanem az anyagi érdekek szempontjából tekintetik... Ha miután tervedet analizáltuk, csak azután szólunk a Vukovári terv ellen, a kérdés nem személyes, nem Széchenyi s Kossuth individualitása körül forog, hanem forog két terv körül, melynek egyike józan s célszerű, másika ostoba . . .” Előre látható — fontolgatja Eötvös —, hogy igyekeznek majd a kérdést személyes térre terelni, mint Széchenyi és Kossuth vitáját, ez esetben pedig Széchenyi lenne az ügy vesztese. Ezért kerülni fognak minden személyi vonatkozást, és tárgyilagosan elemző cikkeket jelentetnek meg. A választmányban követendő taktikára nézve a fiatal Eötvös valósággal kioktatta a tanácsokat másoktól soha el nem fogadó Széchenyit: „kövess el kérlek, mindent, hogy Te is méltán támadó ingerültségedet legyőzd s minden szubjektív expectoratiokat mellőzzél.”52 Széchenyi megfogadta a tanácsokat: „Eötvös Jóseftül igen igen okos levelet kaptam... azon leszek, hogy Bécsbe találkozzak vele . .. Eötvös okai, miért nem vették fel Önnek cikkét [írja Kovács Lajosnak], igen fontos[ak]. Azt hiszem E[ötvösnek] igaza van, ha azt mondja, hogy az egész kérdésnek az objektivitás terén kell maradnia.” Sőt, le is mondott a kezdeményezésről: „Tőlem most ne kérdezzetek semmit. Tegyetek, mit akartok”^3 Február 10-én Széchenyi hivatali titkára, Kovács Lajos Pestre indult, magántitkára, Tasner Antal 12-én érkezett meg onnan.54 Kovács Lajos arról tudósíthatta, hogy Eötvös a korábbi udvari 4 * Kovács L. i. m. II. 22. Eötvös József - Szí Pest 1848. febr. 2. Eötvös 179. 4’Eötvös József — Szí Pest 1848. febr. 2. Eötvös 171 — 182. 50 „Állítson orsz. Pénztárt - Tanácsot ád K[ossuth] ... er gibt Argumente pro nostra ob der Staat oder Einzelner” Szí jegyzetei, 1848. febr. 2.SzGy 290/89. 51SZIN 1848.febr. 5. V1.719. 5 2 Eötvös József — Szí Pest 1848. febr. 9. Eötvös 182-184. 5 3SzI - Kovács Lajos Pozsony 1848. febr. 12. Bártfai i. m: II. 632. 54SZIN 1848. febr. 10,12. VI. 724-725.
