Századok – 1979
Tanulmányok - Gergely András: A fiumei vasút vitája az utolsó rendi országgyűlésen (Kísérlet a magyar politikai erőviszonyok átrendezésére az 1848-as forradalom előtt) 610/IV
628 GERGELY ANDRÁS alkukísérletekben kompromittálódott és most megyéjébe visszatért Szentkirályit valósággal felelősségre vonta, s elmagyarázta, hogy Kossuth ellen hiába próbálna az adminisztrátori sérelem terén fellépni. „Az egyedüli tér számára, hol a siker kilátása mellett megvívhat Kossuthtal, a közlekedési ügy, hol a Vukovár—fiumei vasutat meg kell itt buktatni s vele Pesten a hatalmát megtörni.” Arra számítanak, hogy a március 2-án esedékes megyegyűlésen megtámadják a vukovári tervet, s a Pest megye számára kedvezőbb Javaslatot fogadtatják el követi utasításul, s így Kossuth megbuktatásával „a dolgoknak más, mérsékeltebb irányt vívhatnak ki”.55 Széchenyi erre a megyéjében kompromittálódott Szentkirályit Pozsonyba hívta, akire ott szerinte nagy szükség van, „egy központot fog képezni, melly körül az igazi ügy emberei fognak egybe seregleni”.5 6 Közben gondoskodott arról, hogy a Javaslatot — pártolását kérve — eljuttassa a megyékhez, sőt kiosztatta a pozsonyi országgyűlési ifjúság körében is!57 Kossuthot feltehetően az országgyűlés napirenden levő vitái kötötték le ezekben a napokban, s csak a Pesti Hírlap cikkeinek megjelenése után figyelt fel a bizottsági tárgyalásokon fenyegető veszélyre. Ha a 47 megyei utasításra gondolt, amely a vukovári vasutat pártfogolta, eséllyel szállhatott szembe Széchenyivel. A Javaslat népszerűsége láttán viszont - minthogy az jórészt egyezett saját elképzeléseivel - más megoldásra: kompromisszumra gondolhatott. Széchenyi szerint — és ez az előbbiek miatt így is történhetett — ,,Kos[suth] egynek azt mondá: életre-halálra meg akar vívni velem; egy másiknak: hogy nekem szívesen enged, csak meglegyen a szükséges fundus. Ö igen fog örülni, ha kikerül indirect forrásokbul, mert direct források: 3 [év]nél hosszabban meg nem nyü az O[rszág] gyűlés!!!”58 Utóbbi ajánlattal Kossuth valószínű tudtával Weisz Bernát kereskedő fel is kereste Széchenyit; Kossuth megszorítása a pénzügyi fedezet maximális alkotmányos biztosítására vonatkozott.59 Az állami vasútépítést legjobb megoldásnak tartó, a vukovári irány mellé is csak az épülő trieszti vasút versenyének szorító tudatában álló Kossuth joggal kínálhatott kompromisszumot. De ekkor már nem arról volt szó, hogy célszerű-e a vukovári vasút vagy sem (amely célszerűség a körülmények alakulása szerint változhat), hanem Kossuth háttérbe szorításáról. Kossuth hiába kínált kompromisszumot. Belekényszerítették, mert belekényszeríthették a vukovári vasútterv védelmezésébe. S hogy ezt megtehették, ha csekély mértékben, de hozzájárult ahhoz maga a pesti követ is. Az utolsó rendi országgyűlés első szakaszában megfigyelhető túlzott aktivitása, amely érthető a politikai tevékenységben évek óta korlátozott személyiségnél, visszatetszést szült a közszereplést már megszokott, egymás iránt méltányosabb követ társaknál. A vitathatatlan szellemi és politikai fölényt, amely megvolt benne, nemcsak elfogadtatta, hanem éreztette is. E személyi okok folytán 1847 végén — 1848 elején Kossuth némileg elszigetelődött, felbátorodtak tehát a saját súlyukat háttérbe szorítása árán megnövelni kívánó politikusok. A vukovár-fiumei vasút aktív támogatása persze politikai szempontból éppúgy nem kifogásolható, ahogyan a vasút ügyének sem árthatott pártfogóinak politikai álláspontja. 5 5 Kovács Lajos — Szí Pest 1848. febr. 14. Budapesti Szemle 1919. 179-180. köt. 114-118. 56 Szí — Kovács Lajos Pozsony 1848. febr. \S. Bártfai i. m. II. 634 51 Szí — Kovács Lajos Pozsony 1848. febr. 19. Bártfai i. m. II. 636. 5 8 Szí — Kovács Lajos Pozsony 1848. febr. 15. Bártfai i. m. II. 634. 59SZIN 1848. febr. 15. VI. 726.
