Századok – 1979
Tanulmányok - Gergely András: A fiumei vasút vitája az utolsó rendi országgyűlésen (Kísérlet a magyar politikai erőviszonyok átrendezésére az 1848-as forradalom előtt) 610/IV
626 GERGELY ANDRÁS A főherceg továbbá kijelentette, hogy befolyását kész latba vetni a biztonságos fiumei kikötő létesítése érdekében, ami pedig az oda vezető közlekedést illeti, „a jelen országgyűlés meg fogja szavazni a pénzt”, s ez a probléma is megoldódik.42 Ügy tűnik tehát, hogy a központi és magyarországi kormányzat nemcsak kerülte az összeütközést ebben a kérdésben, hanem kénytelen-kelletlen tudomásul vette a többség óhaját. Pest megye követei, Kossuth és Szentkirályi 1848. január 11-én mutatták be az országgyűlésen a Vukovár-Fiumei Társaság kérelemlevelét. A követi bemutatás folytán rögtön felolvasott és tárgyalás alá vett indítvány azonnali bizottsági tárgyalását javasolta a kerületi ülésben elnöklő konzervatív Somssich Pál. Az udvarral már alkudozásba kezdő ellenzékiek egyike, Lónyay Menyhért, elhalasztotta volna tárgyalását mindaddig, amíg azon pénzösszeg nagysága ismert nem lesz, amely felett az ország rendelkezhetik. Kossuth hangsúlyozta, hogy a kiküldendő bizottság feladata csak annak megvizsgálása, hogy a jelentkező társaság alkalmas-e egyáltalán a vasút felépítésére — ha lesz elegendő pénz, ettől függetlenül gondolhatnak az állami építésre is. Azt javasolta, hogy az adó ügyében kiküldendő országgyűlési bizottság alsó táblai tagjai, mint egy, a kerületi ülés által kiküldött bizottság foglalkozzanak az üggyel. Indítványát elfogadták. Az adóügyi bizottság megválasztott alsó táblai tagjainak névsorát a január 18-i kerületi ülésen ismertették.43 Az egyúttal a vukovár—fiumei vasúttársasággal való alkudozás céljából kiküldött kerületi választmány - 16 megyei, egy kerületi, egy káptalani és négy városi követ44 — január 19-én tartotta meg alakuló ülését. Elnökének a betegség miatt távol levő Széchenyit választotta meg, s első üléséül február 2-át javasolta, indítványozva, hogy, mindjárt fogadják a társaság küldöttjeit.4 5 A választmány, amelynek tagja lett Kossuth is, többségében - 13 szavazattal — a vukovári vasutat támogatta. A minderről a vasúttársaság elnökét, Batthyány Kázmér grófot értesítő Kossuth azt kívánta, hogy az ő termeiben kerüljön sor a tanácskozásra.4 6 Ez ügyben a gróf felkereste Széchenyit — egyúttal az alsó táblai bizottsági elnök szándékait is kipuhatolandó. Széchenyi nem árulhatta el terveit idő előtt, így sajtó alatt levő Javaslata miatt zavarba jött.47 A megbeszélések helyére vonatkozó indítványt bizonyára egészségi állapotára való hivatkozással hárította el. (A választmány azután Széchenyi pozsonyi szállásán tartotta üléseit.) Politikai küzdelmek a „Javaslat” körül A Javaslat megjelenése azonnal aktivizálta Széchenyit és a vele szövetkező centralistákat. A gróf ekkor Szalay Lászlót kérte meg, hogy legyen segítségére közlekedési javaslatának törvényszöveg formájában való elkészítéséhez. Szalay készséggel vállalta a *2 Horváth Jenő: Blackwell András József angol ügynök magyarországi küldetései II. Budapesti Szemle 1929. 213. köt. 106-107. 4 3 Szentkirályi Mór és Kossuth Lajos követjelentése 1848. jan. 16. KLÖM XI. 470. Besúgójelentés az alsó tábla kerületi üléséről 1848. jan. 11., jan. 18. OL Takáts-másolatok 15. fasc. 1704., 1709. sz. 44 Kovács Lajos — Szí Pest 1848. febr. 19. Budapesti Szemle 1919. 179 —180. köt. 118 — 122. 4 5 Somssich Pál - Szí Pozsony 1848. jan. 19. SzGy 186/80. 4 6 KL — Batthyány Kázmér Pozsony 1848. jan. 20-21. Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez II. Bp. 1943. 627. KL e levelében 24 tagú választmányról beszél, mert eredetileg nem négy, hanem hat városi követet választottak volna. 47SZIN 1848. jan. 25. VI. 711.
