Századok – 1979
Tanulmányok - Gergely András: A fiumei vasút vitája az utolsó rendi országgyűlésen (Kísérlet a magyar politikai erőviszonyok átrendezésére az 1848-as forradalom előtt) 610/IV
614 GERGELY ANDRÁS A kormány magyarországi közlekedési politikájának kialakítása szempontjából kulcspozícióba került Széchenyi István, amikor 1845-ben a Helytartó tanács Közlekedési Osztályának vezetője lett. Jóllehet, a Közlekedési Osztály alapításakor Széchenyi feladatává éppen közlekedési tervezetek kidolgozását tették, az abszolutizmus és a liberális ellenzék közlekedéspolitikai elképzelései közötti ellentéteket mérlegelve érthető, hogy Széchenyi, anyagi fedezetnek is csaknem teljes híjával, ilyen tervezet készítésétől idegenkedett. 1847 elején csak a bizottság létrejöttével kapcsolatos elvi integetéseket tartalmazó emlékiratot készített. Áprilisban utasította ugyan egyik munkatársát tervezet készítésére, de az augusztus elején elkészült munkálatot nem találta megfelelőnek.1 2 Egyelőre Apponyi sem sürgette egy ilyen jellegű munka elkészítését, hiszen még a Tisza-szabályozás Széchenyi-kezdeményezte, politikailag fontosnak tekintett vállalatához is alig tudtak pénzt előteremteni. Széchenyi közlekedési politikája — a Tisza-szabályozás megkezdett munkálata mellett — ekkoriban az ellenzéki kezdeményezések, így a fiumei vasút akadályozásának kicsinyes lépéseiben merült ki.13 1 2Széchenyi Apponyinak szánt tervezete (Freiwaldau, 1847. jan, 30.) MTA Könyvtára Kézirattára Széchenyi Gyűjtemény (a továbbiakban: SzGy) 282 ff 1-19. Utasítás tervezet készítésére: Széchenyi István Naplói (Gróf Széchenyi István összes Munkái; S. a. r. Viszota Gyula. Bp. 1925-1939) (a továbbiakban: SZÍN) 1847. ápr. 7. VI. 355., az elkészült tervezetet nem tartja megfelelőnek: uo. 1847. aug. 3. VI. 607. 13 Ilyen volt pl. a fiumei vasúttársasággal már megállapodást kötött Keczkés Károly mérnöknek a Tisza-szabályozáshoz rendelése, vagy a fiumei vasutat keresztező összes, egymásnak is ellentmondó vasúttervek támogatása és a külföldi hitelrontás. Ld. Viszota Gyula (kiad.:) Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal II. rész. (Gróf Széchenyi István összes Munkái 6./II. Bp. 1930.) (A továbbiakban: Viszota) 985-986.; SZÍN 1846. ápr. 1,—ápr. 27. VI. 353-360.; Kossuth Lajos - Wesselényi Miklós Pest 1846. Máj. 27. In: Ujhely Géza: i. m. 97-98., OL Helytartótanács Közlekedési Osztálya Széchenyi István iratai p. 203-205. 14 Apponyi György - Széchenyi István (a továbbiakban: Szí) Bécs 1847. júl. 22. OL Kancellária Elnöki 1847/606; SzGy 182/99. Utóbbi helyről kiadta: Lipthay Sándor: Gróf Széchenyi István műszaki alkotásai. Bp. 1896. 106-107. 1847 nyarán, az országgyűlés közeledtével, váratlan fordulat történt. Július 22-én Apponyi György kancellár hivatalosan szólította fel Széchenyit: készítsen az országgyűlés elé benyújtható közlekedési tervezetet! „Azon tárgyak közt, mellyek a kormány részéről ö Felsége atyai gondoskodásának tanúbizonyságául a jövő, sebes léptekkel már közeledő országgyűlés eleibe terjesztetni szándékoltatnak, alig van egy, melly fontosabb és nevezetesebb volna, mint az országos közlekedések tárgya. Anyagi tekintetben ez hazánk jólétének s felvirágzásának egyik főtényezője, szellemi hatása pedig kiszámíthatatlan s így természetes, hogy az egész hon figyelem s remény főképp ezen tárgyra fordít tátik.” A közérdeklődést növeli, hogy Széchenyi személyében „világhírű” személy került ezen ügyek élére. Most ,legfelsőbb parancs” következtében szólítja fel, hogy határozza meg „a tervezett közlekedések complexussát és a honunkat körül veendő közlekedési háló fő vonalait, mellyek az állomány költségén, valamint azokat is, mellyek csak annak biztosítása mellett lennének létesítendők”. Hogy az országgyűlést megnyitó trónbeszéd megfelelő legyen, tegyen javaslatot a költségek előteremtésére vonatkozóan is!14 Hogy a határozott felszólítás nem a gyengeelméjű uralkodó „legfelsőbb elhatározása” nyomán íródott, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Ferdinánd csak
