Századok – 1979
Folyóiratszemle - Hofmeister Rotraut: Das Österreichbild der napoleonischen Soldaten (Ism.: Ács Zoltán) 553/III
TÖRTÉNETI IRODALOM 553 való tartozását, és a nemesség hogyan rétegződött önmagán belül. A második fejezet a nemességnek a politikai hatalomban való részesedését, egyrészt az uralkodóval, másrészt a többi renddel, a klérussal és a polgársággal való viszonyát mutatja be. Harmadik kérdésként a nemességnek a gazdasági fejlődésben elfoglalt helyét kutatja, negyediknek pedig a nemesi ideológia bizonyos vonásait, így mindenekelőtt, hogy mennyiben volt a nemzeti fejlődés (egyes esetekben a nemzeti önállóság) gondolatának zászlóvivője, illetve mennyiben képviselte az internacionalizmust. Végül milyen magatartást tanúsított a felvilágosodás korában, hogyan viszonyult a polgári előretöréshez, majd forradalomhoz. Az általános kérdésekre adott válaszok kirajzolják az európai nemesi fejlődés különböző típusait. Ami nagyjából mindenütt azonos volt, az a nemesség jogi helyzete, bár a részletekben itt is adódtak különbségek. A tényleges helyzet azonban történelmi tájanként jelentős eltéréseket mutat. Míg Európa nyugati és középső területein a nemesség kisszámú elit maradt (az összlakosság legfeljebb 1%-a), a perifériákon, főleg keleten és délnyugaton, az ibériai félszigeten, tömeget jelentett (Magyarországon 4-5%, Spanyolországban 10-12%, Lengyelországban 15-16%). A francia vagy német nemes birtokos földesúr volt, testi munkát nem végzett, keleten a nemesek jelentős része paraszti sorban élt. Mindez már önmagában sok minden továbbit meghatározott. Nyugaton egységesebb volt a nemesi társadalom, keretei zártabbak, tagjai kizárólag a hadseregben vagy a politikában tevékenykedtek; a feudális intézményekkel együtt ez a nemesség is hanyatlásnak indult, s a felvilágosodás korára teljesen korszerűtlenné vált. A perifériák nemessége több arcú volt, egy részüket a vagyon elégtelensége már korán értelmiségi pályákra kényszerítette, s részben a polgárság súlytalansága miatt is belőlük került ki a polgári forradalmak élcsapata. A könyv második része az eltérő nemesi fejlődés főbb típusaival foglalkozik. Külön-külön fejezetet szentel a magyar nemességnek és a Habsburg udvari arisztokráciának, szembeállítva a dinasztikus érdekek szolgálatába állt osztrák-cseh típust a nemzeti különállás harcos katonáival, a magyarokkal. A spanyol és lengyel jelenségeket egymásmellé állítva rámutat a nemesség nagy számából az államra váró veszedelmekre, hogyan kerekedett a nemesi hatalom az uralkodóé fölé, s hogyan váltak kizárólagossá a nemesi szempontok és érdekek. Külön-külön tárgyalja az egymással rokon vonásokat felmutató orosz és porosz fejlődést: mind a kettőben az uralkodó szabta meg a nemesi életformát, mely elsősorban, sőt Poroszország esetében kizárólagosan katonai. Végül mint egyedülálló típust a gazdasági életbe korán beépülő angol gentryt mutatja be. Jean Meyer könyve az európai társadalmi fejlődés egyik fontos, eddig érthetetlenül elhanyagolt összetevőjét vizsgálja; szempontjai modernek, módszere korszerű, anyagismerete lenyűgöző. Ha itt-ott az általa rajzolt kép még nemegyszer statikus, a részletekben bizonytalan (sőt éppen a Habsburgbirodalom és különösen a magyar nemesi fejlődés rajzában téves adatok is előfordulnak), ez az egyes részletvizsgálatok hiányából, illetve a szerző számára való elérhetetlenségéből következik, s nem kisebbíti műve úttörő jellegének érdemeit. Könyvének végső tanulsága, hogy a papság, a polgárság és a parasztság már régebben megindított összehasonlító vizsgálata csak úgy válhat teljes társadalomtörténetté, ha a nemzetközi kutatásokba a nemesség változásainak vizsgálatát is bevonjuk. Benda Kálmán ROTRA UT HOFMEISTER: DAS ÖSTERREICHBILD DER NAPOLEONISCHEN SOLDATEN (Wien, Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften Österreichs Verlag, 1973.411 1.) A NAPÓLEONI KATONÁK „AUSZTRIA-KÉPE” A cím első látásra kétszeresen is megtévesztő. Lehet-e visszaemlékezések közlésével egységes vagy azt valamiképpen megközelítő képet valamiről kialakítani, hiszen az Österreichbild kifejezés ezt tételezi fel. Másik kérdésünk a címet olvasván: mit értsünk az Österreichbild fogalma alatt? A szerző válasza: azt, amit a kor francia katonái értettek, vagyis a Dunai Monarchiához tartozó országokat, így
