Századok – 1979
Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III
540 GYARMATI GYÖRGY d) A vármegyei rendszerben a centrális összefogást sem lehet helyesen megoldani. A főispán erre nem alkalmas szerv. e) Nem logikus a törvényhatósági jogú városoknak az egész területtől való elválasztása. Ez nem szolgálja a fejlődés irányát és a város-falu összekapcsolását. Ellenkezőleg, a város-falu szembenállásának egyik eredője. 2. Az új közigazgatás sémája. Alulról építve 2 fokú önkormányzat. Első fokon: a község, kisebb város, nagyobb városok autonómiával szervezett területei. Másodfokon: a városmegye. Felülről építve. A minisztérium központi legmagasabb szervei (elvi kérdések, irányítás) és a minisztérium nem szakok szerint, de területileg szétosztott végrehajtó szervei, amelyek ténylegesen gyakorolják a végrehajtó hatalom részleteit. Ez egyelőre a minisztériumon belül, később területüeg is dekoncentrálva oldandó meg. a) az adottságok szerint (1. a NPP. konkrét javaslatát) körülbelül 70-80 városmegye lenne kialakítandó. A területi beosztást a tájegység, problémaegység, közlekedési lehetőség szabja meg. A centrum mindenütt lehetőleg egy-egy fejlett vagy fejlődésképes város. Ahol ez nincs, valamelyik fejlődésképes község. A városmegye hatóköre a területi szolidaritás határain nem mehet túl, legszerencsésebb az (és ez az esetek többsége), ahol egy-egy város hatóereje a beosztást természetszerűleg meghatározza. b) A községek, kisebb városok egyenlő jogállással helyezkednek el az első önkormányzati szinten, közgyűléssel, elöljárósággal. A nagyobb városokat kerületekre osztjuk olyként, hogy mindegyik kerület a községi autonómia szervezeti kereteit kapja. Ez nem jelent egyben szükségszerűen teljes egyenlősítést, mert elképzelhető, hogy az alapvető egység megtartása mellett a nagyobb önkormányzatok nagyobb hatáskört, több tisztviselőt kaphatnak. c) A községek, városok, városmegyék felett másodfok és felügyeleti hatóság a városmegye, élén a laikus vezető és mellette a szaktisztviselő főjegyző. d) A városmegye önkormányzati szerve a közgyűlés. Ezt vagy közvetlen választás útján kell összehívni, vagy az egyes községek önkormányzati közgyűlései által kiküldött delegáltakból. A városmegye tisztviselőit ez a közgyűlés választja meg. A városmegyének kis létszámú tisztviselői kara legyen. e) A nagyobb városoknak részekre való felbontása politikai és racionalizálási szempontból is indokolt. f) A városmegye szervezete összefogja a területén fekvő összes településeket (tanya, község, város stb.). g) A minisztérium szervezetét a jelenlegi kereten belül lehet átépíteni. Már most 6-8 területre kell dekoncentrálni a feladatokat. 6—8 főosztály (egyelőre a minisztériumon belül) úgy, hogy a dekoncentrálást aztán területileg is meg lehessen oldani.
