Századok – 1979
Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III
EGY ELMARADT KÖZIGAZGATÁSI REFORM 1946 539 az utóbbi megoldás csak ott választandó, ahol a város társadalmi kisugárzása eléri az ésszerűleg alakítható megyei egység területi határát; a megyésvárosban az önkormányzat másik szintje lefelé városrészek kialakításával teremtendő meg. Városrészekként alakítandók ki azok a falvak és faluközösségek is, amelyek a város hatáskörébe beleesnek. Az új közigazgatási rendszernek az az alapgondolata, hogy város és falu összeműködjék, és a szintézis a városi, természetszerűen magasabb kultúra magjából fejlesztessék ki, tehát két formában valósul meg: a községnek városi beoltással összefogásában és a városiasságnak a falusi környezetbe bevitelében. Ezen elvi alapon alakítandó ki Nagy- Budapest is. A városmegyén és a megyésvároson belül kétségtelenül két szervezetnek kell lennie: községinek és megyeinek. Abból az elgondolásból folyólag, hogy a községek és a megye között érdekközösség álljon fenn, sőt a megyék területi kialakításának az érdekközösség legyen a vezérelve és annak feltételezésével, hogy a megyei képviseletek összeállítása olyképp történjék, hogy ez az érdekközösség érvényesüljön is — a községi autonómiával szemben a városmegyei autonómia kapjon elsőbbséget. A községi igazgatás felett való felügyeleti jogkört a városmegye gyakorolja. Az önkormányzat elve azt kívánná, hogy az érdemleges elintézést illetően a jogorvoslat is önkormányzaton belül játszódjék le, jogorvoslat lehetősége pedig biztosítandó lévén; a kettős fórumrendszer az önkormányzaton belül építendő ki, mégpedig a városmegyében a község és a megye között, a megyésvárosban a megyésváros és a városrészek között. V. Beér János: Az országos közigazgatás reformjának elvi alaptételei (Mellékelve a Nemzeti Parasztpárt elképzeléséhez)^1 1. A vármegye — járás — törvényhatósági jogú város stb. rendszert le kell bontani, és mind területileg, mind szervezetileg új alapokból kell kiindulni. a) Az eddigi rendszer nem racionális sem gazdasági, sem közlekedési, sem igazgatási szempontból. b) A vármegye nemesi hagyományai, keletkezése (birtok és katonai szempontok) még gyökeres személycserék mellett sem alkalmas a népi közigazgatás megvalósítására. c) A vármegyei önkormányzat csak külsődleges. A vármegyéből hiányzik a területén lakók tényleges szolidaritása, ami nélkül pedig valóságos és tartalmas önkormányzat nem épülhet ki. 4 7 JRB. iratai, 1946. (Négy oldalas, dátum nélküli gépirat.) Miután mind az alcím, mind pedig a szövegbeli utalások a Szabad Szóban 1946. júl. 14-én megjelent parasztpárti javaslatra vonatkoznak. Beérnek feltehetően lehetősége nyílt még publikálás előtt megismerkednie a nyilvánosságra hozott változattal ahhoz, hogy erről már a bizottság júl. 11-i ülésére elkészíthesse a tervezet itt közölt kivonatát.
