Századok – 1979
Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III
538 GYARMATI GYÖRGY kialakítását kívánja, amely azonban bizonyos területi határon túl mind kevésbé alakulhat ki. Az elmondottak szerint a területi közigazgatási rendszerként most már a következő adódik: miniszteriális központi főhatóság — dekoncentrált kerületi hatóság — megyének nevezhető önkormányzati hatóság, körülbelül a mai kisebb vármegyék, illetve nagy járások területi kiterjedésével — községek a jelzett kategóriáknak megfelelő szervekkel. Kérdés, a magasabb rendű helyi közületet, önkormányzati testet miként alakítsuk ki és milyen nevet adjunk neki? Minden tradíciótól függetlenül, merőben racionális alapon - természeti adottságok, népesség száma és egyéb demográfiai tényező, közlekedési és más igazgatási adottságok figyelembevételével - alakítsuk-e és új nevet adjunk-e neki? Mivel a tradícióban is bizonyos adottságok nyilvánulnak meg, nincs ok arra, hogy a racionális szempontok dominálóvá tételével tradíciós szempontokat honorálni ne lehetne; a közületnek a megye vagy városmegye nevet lehetne adni.46 A jogállást és hatáskört illetően úgy a községi, mint a megyei önkormányzatra azok az elvek érvényesítendők, amelyeket a közigazgatási reform alapelveiként már megállapítottunk. A konkrét területi tagozatok kialakításánál a vezető szempontnak a legnagyobb vonzóképességű közületnek — ez rendszerint legnagyobb fejlettségű város — a központtá tevése kell, hogy legyen. A közigazgatás — közfeladatoknak közhatalmú szervekkel végzését értve — önkormányzati vonalon két szinten építendő fel. Az egyik a község, a másik a városmegye. Mivel a közigazgatás lényegének a közfeladatok végzését fogadtuk el, az önkormányzati tagozódás alapjául e feladatkörben való különbözőséget kell vennünk, még pedig olyképpen, hogy a község látja el azokat a közfeladatokat, amelyekre a maga anyagi és intellektuális erejéből képes, elsősorban a maga társadalmát érdeklőket, a városmegye pedig a nagyobb anyagi összefogást, intellektuális felszereltséget megkívánó feladatokat, különösen a városmegye egész társadalmát érdeklőket. A községi szervezet az alábbi települési típusokban fogja meg a társadalmat: falu, faluközösség, mezőváros, tanyaváros, város. Valamennyinek lényegében ugyanaz, csak részletében mennyiségileg és minőségileg differenciált szervezet adható, illetőleg adandó. Valamennyi községi szervezet a városmegyei szervezetbe beillesztendő: a községek a törvényekkel reájuk ruházott feladatokat — amelyek fedezetéről magában a törvényben gondoskodni kell — kötelesek elvégezni. Ezenkívül elláthatják mindazokat a feladatokat, amelyeket az állam (államosítás) a vármegye (megyeiesítés) vagy az állam megbízásából más önkormányzati szerv nem vállalt magára. A megyei feladatkör kétféleképpen adódik. Vagy úgy, hogy a községeket, beleértve a városokat, fogjuk össze szélesebb érdekkörű és magasabb szintű önkormányzati testté, ez a városmegye; vagy valamely városban teremtik meg ezt a szélesebb érdekkörű és magasabb szintű önkormányzatot a maga és környéke számára, ez a megyésváros volna; 4 6 Maga a ,,városmegye” elnevezés a bizottság jún. 27-i ülésén vált általánosan elfogadottá, korábban a tervezet kidolgozói is különböző — hasonló tartalmú — megjelöléssel éltek. A JRB. 1946. jún. 27-i ülésének jkv-e.
