Századok – 1979
Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III
536 GYARMATI GYÖRGY A probléma ugyanaz, mint 4. alatt, azzal a különbséggel, hogy a thj. város még kevésbé fogja szívesen venni, hogy a környező vidékkel összekapcsolódik s a környező vidék az ő ügyeibe beleszólást nyer. 6. Mi a szervezeti megoldás azoknál a törvényhatóságoknál, melyeknek területén, de nem a székhelyén megyei város fekszik? Ez a lehetőség meglehetősen kirí a városra épített országrendezés rendszeréből, s az ilyenfajta város általában nem számíthat más jogállásra, mint ami általában a fejlettebb községeket megilleti. 7. Mindezek előrebocsátása után kell felvetnünk egy olyan kérdést, amely logika szempontjából a fentieket megelőzi: hogy ti. az új törvény hat óság a fórum-rendszer szempontjából általános elsőfokú hatóság legyen, vagyis a járás és a megyei város hatósági jogállását örökölje-e, vagy pedig általános másodfokú hatóság, vagyis a vármegyei és a thj. város hatósági jogállását? Az elérendő végső cél az lenne, hogy a községek alkossák az általános elsőfokú hatóságot és a törvényhatóságok másodfokú hatóságok legyenek. Jelenleg az átmenetet egyszerűbb megcsinálni azon az alapon, hogy a törvényhatóságok a megyei városok és a járások jogállását öröklik, vagyis elsőfokú hatóságot jelentenek. Ebben az esetben azonban külön kérdést jelentenek az eddigi törvényhatósági jogú városok, melyeket eddigi másodfokú hatósági mivoltukból elsőfokú hatóságokká kellene alakítani. IV. A Jogi Reformbizottság a területi önkormányzati igazgatás átszervezésére vonatkozólag a következő alapelveket állapítja megf 4 4 4 (A JRB. iratai 1946.) 3 oldalas, dátum és aláírás nélküli gépirat. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a megelőző bizottsági tárgyalások alapján Harrer Ferenc készítette, s 1946. jún. 27-én terjesztette a testület elé. 45A szövegben eredetileg „pusztaságét” szerepel, ami azonban a szövegösszefüggés alapján nyilvánvaló elírás. Magyarországon települési forma és életmód szerint ezek a helyi alakulatok keletkeztek: a puszta: uradalmi kastély és majorsága, a tanya: szórványos mezőgazdasági település, a falu: összpontosult, laza beépítésű mezőgazdasági település, a tanyás város: sűrűbb beépítésű, legalábbis ilyen maggal bíró település a tanyán is folyó kettős életmóddal, a mezőváros: sűrűbb beépítésű, legalábbis ilyen maggal bíró település címén folytatott mezőgazdasági életmóddal, a város: sűrű beépítésű ipari-, kereskedelmi—közigazgatási település. E települések társadalmilag, vagyis érdekszolidaritásban, az alábbi közösségeket alakították ki: a tanya, a falu, a tanyás város és a mezőváros a parasztságét4 5 a város a polgárságét, az ipari és kereskedelmi munkából élőkét és a közigazgatást végzőkét.
