Századok – 1979
Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III
EGY ELMARADT KÖZIGAZGATÁSI REFORM 1946 535 számára kívánta biztosítani s ezeket a tisztségeket, különösen az alispánét, eleven önkormányzati vezetőkből hivatalfőnökké alakította át. A szakszerűséget és a megfelelő hivatalvezetést itt csakúgy, mint világszerte nem az önkormányzati vezető szakképzettsége révén kell biztosítani, hanem melléje kell állítani egy szakképzett, de politikai és önkormányzati közéleti súllyal nem bíró hivatalvezetőt — legegyszerűbben a főjegyző személyében —, aki megfelelően alá legyen vetve a laikus vezetésnek. Ezt a helyzetet a községekben a bíró és a jegyző viszonyában is meg kell valósítani. 5. Konkrét problémák A fenti elgondolások alapján konkrét kérdések formájában fel kell vetnünk a megoldás részletproblémáit I. az új területi egységek vonatkozásában II. az új törvényhatósági (kismegyei, város környéki) egységek vonatkozásában III. az új községek vonatkozásában. Ezúttal csupán a IL pontra, mint döntő kérdésre vonatkozó problémákat kívánjuk felvetni. 1. Az alapelv helyességének kérdése. 2. Mi a szervezeti megoldás azokban az esetekben, amikor egy nagy területű (alföldi) várost kell néhány környező községgel törvény ható sági egységgé szervezni? Ebben az esetben a város jelenlegi szervezete megmarad, azonban létesül a városnak egy tágabb önkormányzati szervezete is, amelyben a beszervezett községek is részt vesznek. A községek felett az eddigi járási hatáskört a polgármester gyakorolja. 3. Mi a szervezeti megoldás olyan községekből alakult törvény hatóságnál, amelyek között város nincsen? Ezeknek a szervezete lényegileg azonos lehet egy olyan kisméretű vármegyének a szervezetével, melyben külön járások nincsenek. 4. Mi a szervezeti megoldás azoknál a törvényhatóságoknál, melyeknek székhelye megyei város? Itt háromféle megoldás képzelhető. Lehetséges az a megoldás, mint az alföldi nagyhatárú városoknál, hogy ti. van egy szűkebb városi és egy a becsatlakozó községekkel kiegészült törvényhatósági képviselőtestület; ez egyúttal azt is jelentené, hogy az egész törvényhatóságra hatáskörrel bíró tisztviselőket a vidék választaná a város számára is; külön probléma, hogy minek kellene ebben az esetben közösnek lennie: a laikus vezetőnek, a hivatalnak, vagy mind a kettőnek. Második megoldás volna egy külön városi és külön vidéki önkormányzati szervezet, ahol a közös kérdésekben közös gyűlésekre, választásokra és bizottságokba ülnének össze. Harmadik lehetőség az volna, hogy a várost egyszerű községként kellene alárendelni a törvényhat óságnak. Ez azonban nem felel meg a városra épített országrendezés gondolatának, azonkívül azt is jelentené, hogy a város első fokú hatósági mivoltát elvesztené. Mindegyik esetben lényeges az, hogy a városnak egy csomó, addig eléggé ki nem használt hivatala (mérnöki hivatal stb.) a jövőben az egész vidéket is szolgálja. 5. Mi a szervezeti megoldás azoknál a törvényhatóságoknál, melyeknek székhelye thj. város? 11*
