Századok – 1979

Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III

EGY ELMARADT KÖZIGAZGATÁSI REFORM 1946

527

részben kötelezetten, részben azokat vállalva. A közhatalmi szervek feladatokat magánjogi formában is végeznek, viszont magánosok feladataikhoz — szükségleteik kielégítéséhez — közhatalmat is kapnak rendelkezésre.

2. A

közigazgatást az állam saját szervei vagy helyi és egyéb közületek, vagy az egyes állampolgárok útján végzi. A helyi közület szerve közvetlen állami szerv ne legyen.

3. A

helyi közületek közjogi és magánjogi személyek, amelyek törvénnyel vagy más jogszabállyal reájuk ruházott jogokat gyakorolják és területükön a hatáskörükbe utalt ügyeknek hatóságai. Egyéb közületeknek magánjogi személyiségük csak úgy van, ha a törvény őket vele felruházza. Az ún. politikai hatáskör a helyi közületeknek közjogi személyiségében bennfoglaltnak tekinthető, hogy kifejezetten fenntartandó-e, az egyelőre függőben tartott kérdés.

4. A

helyi közületek a területek k^ébe eső minden közügyben, amely kifejezetten jogalkotó hatáskörükbe van utalva, továbbá, amelyik törvénnyel vagy rendelettel szabályozva, vagy ilyen, vagy másnemű szabályozásnak fenntartva nincs, jogszabályt — szabályrendeletet — alkothatnak. A helyi közületek mindazokat a feladatokat elláthatják, amelyeket az állam, vagy náluk magasabb rendű helyi közület nem vállalt magára; kötelezően közfeladattal csak törvénnyel terhelhetők meg, amelyben a fedezeti kérdést is meg kell oldani. Bírói hatáskört helyi közületeknek csak törvény adhat.

5. A

közigazgatósági hatóság — határozatát illetően — csupán hatóságnak és nem egyben félnek is tekintendő. Ez nem zárja ki, hogy közigazgatási határozatokkal szemben ne lehessen bírói jogvédelem. A közhatalmi szervek a közületeket megillető magánjogkört és közfeladatoknak magánjogkörben ellátását közigazgatási jogorvoslatok kizárásával végezzék. A közületek a magánjogkor gyakorlásánál is a magasabb rendű közületek általános vagyonjogi felügyeletének - nagyobb jelentőségű ügyekben a jóváhagyásnak — alá legyenek vetve és a magánjogkört gyakorló hivatali szervek fegyelmi felelősséggel tartozzanak.

6. A

közigazgatás legfőbb szerve a minisztérium. Feladata a kormány politikájának érvényesítése és a közigazgatás eredményességének a szervek ésszerű kialakításával és működésük összhangjának megteremtésével biztosítása; ezenkívül azoknak az ügyeknek az intézése, amelyeket törvény vagy kormányrendelet a minisztertanácsnak mint testületi hatóságnak hatáskörébe utal. A minisztérium a miniszterein ok és a miniszterek, akik, amennyiben tárcájuk van, ennek körében rendeletalkotási joggal felruházott közigazgatási főhatóságok.

III.

A magyar közigazgatás történeti háttere* 3

1 .

A magyar közigazgatás szervezeti betegségeivel és hiányaival már számos gondolatmenet foglalkozott, s ezek a legkülönbözőbb javaslatokat vetették fel: közigazgatási vezérkar létesítését, minisztériumok decentralizálását, a kis vármegyéknek nagyobb vár-43 (A

JRB. iratai 1946.) 19 oldalas, dátum és aláírás nélküli gépirat. Készítője, mint az a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvekből kiderül, Bibó István. A dokumentum 1946 februármárciusában készült, de tárgyalását a következő dokumentummal együtt csak - a már leírt kérdések megbeszélését követően - máj. 16-án kezdték meg. A bizottság a továbbiakban május 23-i, jún. 6-i, 27-i ülésén tárgyalta a közigazgatási szervezeti reformjának kérdését, ekkor készült az addigi tárgyalásokat összegezendő - következő - dokumentum.