Századok – 1979
Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III
526 GYARMATI GYÖRGY természetszerűen szükség lesz az egyes kérdésekkel kapcsolatban külön szakértők bevonására. így már előre megemlítem, hogy a közigazgatás demokratikus felfrissítésének, a közigazgatás területreformjának, a főispáni és vármegyei rendszer reformjának és a városkörnyéki kisközségek szervezésének kérdésével kapcsolatban javasolni fogjuk dr. Erdei Ferenc v. miniszter bevonását, a közigazgatás szervezeti reformjával, az önkormányzatok háztartási kérdéseivel és a községi szervezet reformjával kapcsolatban dr. Sótonyi Gábor min. tanácsosnak, a belügyminisztérium törvényelőkészítési osztálya helyettes vezetőjének a bevonását, a létszámcsökkentés és a státuskérdésekkel kapcsolatban szükséges lesz a pénzügy részéről egy szakértő bevonása, a tisztviselők kiválasztásával és a versenyvizsgákkal kapcsolatos kérdésekben javasolni fogjuk dr. Karcsay Sándornak, a belügyminisztérium közszolgálati és tanulmányi csoportja vezetőjének bevonását, a területi kérdésekkel kapcsolatban dr. Némethy Artúrnak, a belügyminisztérium közigazgatási és szervezési osztálya vezetőjének bevonását, Nagy-Budapest kérdésével kapcsolatban a főváros valamely igazgatási és szervezési szakértőjének bevonását, a közigazgatási eljárás reformjával kapcsolatban dr. Mártonffy Károly egyetemi r. tanár bevonását, a közigazgatási bíráskodással kapcsolatban dr. Egyed István ny. r. tanár bevonását, az állam és a közületek jogi felelősségének kérdésében dr. Sárffy Andor egyetemi ny. r. tanár bevonását, valamint a szükségeshez képest további szakértők bevonását. E szakértők közül egyesekkel szükségesnek látszik a Jogi Reformbizottságot állandó jelleggel kiegészíteni. A magam részéről ezúttal e vonatkozásban egy személyt hozok javaslatba: dr. Erdei Ferencet, kinek a közigazgatás és az önkormányzat területi reformjával kapcsolatos elgondolásait és javaslatait megvitatni a közigazgatási reformmal kapcsolatos munka egyik legelső feladatának tekintem. További állandó, vagy ad hoc szakértők bevonására természetesen akár most, akár az egyes kérdések tárgyalásával kapcsolatban megvan a lehetőség. Mai ülésünkön kívánatos volna dönteni: a) a hetenkinti külön összejöveteli idő felől, b) a közigazgatási munkamenetbe állandóan bevonandó szakértők felől, s esetleg c) a felállítandó munkabizottságok felől is. Budapest, 1946. február 16. , , T . , r ’ dr. Bibo Istvan a Jogi Reformbizottság tagja II. A jogi reformbizottság közigazgatási reform alapelveiként az alábbiakat állapítja meg:4 2 4 2 (A JRB. iratai 1946.) Egyoldalas dátum és aláírás nélküli gépirat. E kérdésről Harrer Ferenc ,A gyökeres közigazgatási reform alaptételei” címmel készítette el az előterjesztést, mely egyrészt az itt megfogalmazott tételeket fekteti le, másrészt felveti, de a testületi állásfoglalást már mellőzi olyan kérdésekben, mint pl. lehessen-e a helyi közület szerve közvetlen állami szerv is, vagy, hogy „a közigazgatási hatóság — határozatát illetően — hatóságnak, félnek, vagy mindkettőnek tekinthető-e”. Nem szerepel az előterjesztésben a 6. pont, amely a tervezet vitája kapcsán került felvételre, ill. megfogalmazásra. A bizottság az 1946. máj. 2-i ülésén tárgyalta Harrer előterjesztését, s fogalmazta meg állásfoglalását a közölt formában. 1. A közigazgatás közfeladatoknak közhatalmi szervekkel végzése. A közigazgatás felölel jogalkotást és bíráskodást is. A közhatalmi szervek a közfeladatokat általában közhatalommal — a köz és az alattvaló fölé —, Ш. alárendeltségi viszonyában oldják meg,
