Századok – 1979

Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III

EGY ELMARADT KÖZIGAZGATÁSI REFORM 1946

525

2. A

közigazgatás szervezési kérdései között a fontosabbak:

a) a

miniszteriális hatáskör csökkentése,

b) a

központi igazgatás decentralizálása, c) a fö'ispáni és vármegyei rendszer reformja, d) a közigazgatás területi beosztásának kérdése,

e) az

önkormányzat egységeinek kérdése,

f) az

önkormányzati háztartások és az önkormányzatok pénzügyi önállóságának kérdése,

g) a

városok és városkörnyéki községek kérdése,

h) Nagybudapest

kérdése,

i) a

fórum-rendszer szervezési vonatkozásai,

j) az

elsőfokú közigazgatási hatáskörök elosztásának kérdése,

k) a

községi önkormányzat és szervezet reformja,

1) körjegyzőségek,

kisközségek reformja, a helység közigazgatási típusának bevezetése stb.

3. A

közigazgatási eljárás reformjának főbb kérdései:

a) közigazgatási

jogorvoslati rendszer és fórumrendszer reformja,

b) a

közigazgatási írásbeliség csökkentése és a közvetlenség növelése,

c) a

közigazgatási ügykezelés és iratkezelés egyszerűsítése,

d) a

közigazgatási aktusokért való személyes felelősség növelése stb.

4. A

közigazgatási jogvédelem főbb kérdései:

a) a

közigazgatási bíráskodás alapelveinek reformja,

b) a

közigazgatási bíráskodásnak a rendes bíráskodáshoz való viszonya és a hatásköri összeütközésekkel kapcsolatos eljárás reformja,

c) az

alsóbbfokú közigazgatási bíráskodás bevezetése,

d) az

állam, a helyhatósági közületek és a tisztviselők felelősségének összefüggése, szabályozása stb.

Mindezek közül a kérdések közül a legégetőbbek:

1. a

közigazgatás demokratikus felfrissítésére és a létszámcsökkentésre vonatkozó organikus tervek elkészítése, 2. a közigazgatás területi reformja, kapcsolatban a főispáni és vármegyei rendszer reformjával, az önkormányzati rendszer reformjával, Nagy-Budapest megvalósításával, a központi igazgatás hatáskörének a csökkentésével, a minisztériumok decentralizálásával, a községi szervezet reformjával, és a fórum-rendszer reformjával, 3. a közigazgatási eljárásnak a feleket érintő részében való egyszerűsítése.

Még ez a néhány válogatott kérdés sem szorítható be abba a menetrendbe, amit a Jogi Reformbizottság eddigi munkájában követett, és nincs értelme külön bizottság vagy külön albizottság felállításának, minthogy az személyileg egészben alig különbözne a Jogi Reformbizottság jelenlegi összetételétől. Sokkal célravezetőbbnek látszik, ha a Jogi Reformbizottság a közigazgatási reformmal kapcsolatos problémák megvitatására az eddigi hetenkinti összejöveteli időn kívül egy másik hetenkinti összejöveteli időt határozna meg, amely a jogi reformok tárgyalásával párhuzamosan tárgyalná a közigazgatási reform alapkérdéseit, és az e tárgyban készült tervezeteket. A Jogi Reformbizottságnak ilyen módon állandósult teljes ülése adná ki az egyes megbízásokat, vagy küldene ki kisebb munkabizottságokat; egyelőre elég volna egyet-egyet a fenti 1—3. alatti kérdések tárgyalására, s külön egyet Nagy-Budapest és a főváros kérdései számára kiküldeni. Ennek során