Századok – 1979
Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III
522 GYARMATI GYÖRGY egy év tapasztalatai már világossá tették — a demokratikus átalakulás azokon a területeken jutott a legmesszebbre, ahol e pártok egységben léptek fel. A szociáldemokraták elvetették a parasztpárti javaslatot. Saját elképzeléseiket azonban csak a következő év elején öntötték konstruktív formába, és hozták nyilvánosságra.31 Addig a közigazgatással kapcsolatban elsősorban az önkormányzatok fenntartásának — a kisgazdapárttól eltérő tartalmú — hangsúlyozására, illetve a szociáldemokrata pozíciók В -lista utáni apparátusban való megőrzésére fordítottak gorídot. A kommunista párt eleinte főleg a kulcspozíciók megszerzésével, illetve a közigazgatási apparátus bizonyos mértékű kicserélésével látta biztosítva a közigazgatás demokratizálását. Ezt az álláspontot csak az igazolások, illetve a В -lista nem a várt eredménnyel történő lezárulása után módosítják, amikor azonban más belpolitikai események háttérbe szorítják egy kommunista reform kimunkálását. A nagyfokú regionális autonómiára és a központi igazgatás decentralizálására épülő parasztpárti tervezet azonban éppúgy elfogadhatatlan volt a politikai és gazdasági célkitűzései megvalósítása érdekében az igazgatás centralizálását igénylő kommunista párt számára, mint a pártra nézve várhatóan kedvezőtlen kimenetelű önkormányzati választások megtartása. így az önkormányzati választások közigazgatási reformot feltételező parasztpárti javaslata abból a taktikai megfontolásból találhatott egyetértésre a kommunista pártban, hogy ezáltal — koalíciós megegyezéssel is megerősítve — sikerült mindkét kérdés kidolgozását és időzítését a kommunista irányítás alatt álló belügyminisztérium hatáskörébe vonni. A belpolitikai pártharcok szférájában így az eredeti „függvény” sorrendje megfordult, azaz a kérdés egyre inkább úgy vetődött fel, hogy megvalósítható-e a közigazgatási reform, ha a pártok nem jutnak közös nevezőre az önkormányzati választások kérdésében, s nem úgy — ahogy eredetileg —, amikor az volt a közelítés alapja, hogy az önkormányzati választásokat nem lehet megtartani gyökeres közigazgatási reform nélkül. Ezek a történeti irodalomból jól ismert, koalíción belüli pártküzdelmek hatással voltak - a testületben Erdei Ferenc és Bibó István által képviselt - parasztpárti tervezet reformbizottsági munkálatainak sorsára is. A bizottság június 27-i üléséről készült jegyzőkönyv szerint a Baloldali Blokk a közigazgatási reformot időszerűnek tartja ugyan, de — mint azt Beér János Budapest kommunista párti tiszti főügyésze megfogalmazta - „a reform kidolgozására egy ezzel a feladattal megbízott különleges bizottságot kellene életre hívni”.32 A parasztpárti tervezet nyilvánosságra hozását követően azonban, mint azt az augusztus 29-i — alábbiakban következő - jegyzőkönyv tanúsítja, Vida Ferenc az MKP egyik vezető jogi szakembere a В -lista miniszteri biztosa, a belügyminisztérium képviseletében megjelent a Jogi Reformbizottság ülésén, és ott az eddigi munkálatoktól eltérő, a központi hatalmat erősítő centralizált reformterv kidolgozását igényelte.33 Vida Ferenc fentebbi megnyilatkozása, továbbá hogy rögtön ezután megszűnt a Jogi Reformbizottságnak a közigazgatási reformmal foglalkozó tevékenysége, valamint------- 31 Közigazgatásunk újjáalakítása A község 1947/2. A járás uo. 1947/3. A város uo. 1947/4. A kerületek uo. 1947/6. 3 3 A JRB. jún. 27-i ülésének jkv-e. 33Ld. VI. sz. iratot. A JRB. 1946. aug. 29-i ülésének jkv-e.
