Századok – 1979
Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III
EGY ELMARADT KÖZIGAZGATÁSI REFORM 1946 521 ezeket a kérdéseket, hanem úgy vélték, hogy önmagukban „a személyi változások nem képesek gyökeresen átalakítani az egész közigazgatási rendszert”,28 és hangsúlyozták, hogy az önkormányzati választásokat meg kell előznie egy átfogó — a В -lista eredményeként a legkisebb közalkalmazotti létszámon végrehajtott — közigazgatási reformnak,29 amihez tervezetükkel konstruktív kiindulási alapot kívántak nyújtani. A tervezet nyilvánosságra hozása tehát azt a célt szolgálta, hogy a közvéleményt felsorakoztassa a reform mögé, ezáltal a reformmal összefüggésben jelentkező önkormányzati választások ellenzőire nyomást gyakoroljon. Nem ok nélkül nyilatkozta Erdei Ferenc három nappal a tervezet nyilvánosságra hozása után, hogy „ma már a belügyminisztériumban - (melynek élén ekkor Rajk személyében kommunista politikus állott, Gy. Gy.) - mind a közigazgatási reform kidolgozása, mind az önkormányzati választójogi törvény előkészítése igen előrehaladott állapotban van”, s hogy „a reform elveinek tisztázása után napok alatt részletesen ki tudja dolgozni a kívánt tervezetet”.30 A közigazgatási reform kérdése — a tervezet nyilvánosságra hozása, és mint látni fogjuk további sorsa is — szorosan összefüggött az 1946. évi koalíción belüli pártküzdelmekkel, bár a pártok közötti konfrontáció okai elsődlegesen a reform egyes „önálló politikai életet élő” részkérdései voltak. Tisztán politikai síkon — a koalíció válságával összefüggésben — a B-lista-közigazgatási reform-önkormányzati választások kérdéscsoport a következőképpen jelentkezett: A Független Kisgazdapárt szorgalmazta az önkormányzati választások megtartását, s a koalíciós válságból való kilábalás érdekében a Baloldali Blokk is napirendre tűzte azt, illetve júliusban koalíciós nyilatkozatban már a választás idejét is közzétették. A közigazgatás gyökeres átalakításának az önkormányzati választásokkal való összehangolása azonban már nagyon is eltérő fogadtatásra talált az egyes pártoknál. A kisgazdapártnak az általánosságban hangoztatott demokratizáláson és ügyviteli egyszerűsítésen túl nem volt számottevő elképzelése, s politikai érdekei is úgy kívánták, hogy a meglévő - számára kedvező keretek esetleg kisebb korrigálásokkal éljenek tovább. Sőt azt is feltételezhetjük, hogy némileg a reformmunkálatok bizottsági előrehaladása késztette őket arra, hogy azok számukra kedvezőtlen befejezése előtt vigyék keresztül a községi választásokat, s így véglegesítsék az igazgatás kereteit. Ebből ered az önkormányzatok védelme is, ami korábbi hagyományokra” alapozva a központi hatalommal való esetleges szembefordulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenkező pólus a Nemzeti Parasztpárt volt, amely a közigazgatás szervezeti átalakítását és az önkormányzati választásokat egyaránt fontosnak tartotta, illetve a közigazgatás gyökeres megújítását az önkormányzati választások előfeltételének tekintette, mert szerinte az utóbbinak az előbbi nélküli megvalósítása a demokratikus átalakulás megtorpanását jelentette volna. Ezt az álláspontját egy átfogó, részleteiben is kidolgozott koncepcióval támasztotta alá. Megvalósításához azonban szüksége volt a Baloldali Blokk másik két pártjának egyetértésére és támogatására, mivel — s ezt az elmúlt 2 8 Erdei Ferenc: Népi önkormányzatokat az úri vármegye helyébe. Szabad Szó, 1946. júl. 8. 29A magyar közigazgatás reformja (A Nemzeti Parasztpárt javaslata). Szabad Szó, 1946. júl. 14.; - Erdei Ferenc nyilatkozata a közigazgatási reformról. Szabad Szó, 1946. júl. 17. 3OUo.
