Századok – 1979
Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III
520 GYARMATI GYÖRGY nemzetgyűlés elé. Szükségesnek tartja azonban, hogy a javaslatok tárgyában a bizottság is felfogását nyilvánítsa. Az előtelj esztett és az előterjesztésre váró javaslatok a következők: a köztársaság védelméről szóló törvény, a népbíróság reformja, a bűnvádi perrendtartás egyes rendelkezéseinek a módosítása (pl. a vádtanács megszüntetése), a sajtóeljárás egyszerűsítése, Károlyi Mihály rehabilitációja . . . ... Beér János rámutat arra, hogy a bizottság az elmúlt évben tartott utolsó ülésén már meghatározott programot tűzött maga elé. Az elfogadott munkaterv a következő: 1. a házassági vagyonjog reformja, 2. a házasságon kívüli gyermek jogállása, 3. az állampolgári jog reformja, 4. a közigazgatási reform, 5. gazdasági kérdések, államosítás stb. jogi vonatkozásai, 6. Szebenyi Endrének a kormányrendeletekről készített bírálata.”2 1 21 Uo. 2 2 Beszámoló a JRB. 1946. évi munkájáról. A JRB iratai 1946. 2 3A JRB. 1946. március 16-i ülésének jkv-e. 24A magyar köztársaság kormányának 5000/1946. ME sz. rendeleté az államháztartás egyensúlyának helyreállítása tárgyában. MK. 1946. 113. sz. 2 5 A koalíciós pártok közös nyilatkozata. Szabad Nép, 1946. júl. 14. 2 6 Ugyanezen a napon jelent meg a parasztpárti javaslat is a Szabad Szóban, Id. 12. sz. jegyzet. 2 '’Bibó István: A koalíció egyensúlya és az önkormányzati választások. Válasz, 1946/2. 126. A bizottság egész évi tevékenysége mind a Riesz, mind a Beér által megfogalmazott programnál szélesebb körű volt, mivel a felsoroltakon kívül részt vett még a szövetkezeti és munkajogi reform kidolgozásában is.2 2 A közigazgatási reform kérdéseinek megvitatására — amely az 1946. március 16-i megbeszéléssel vette kezdetét — a testület Bibó István javaslatára elhatározta, hogy külön ülésnapot iktat munkarendjébe. Harrer Ferenc — a Polgári Demokrata párt vezető politikusa, neves közigazgatási szaktekintély - ezt annál is indokoltabbnak látta, mert attól tartott, hogy ,,a közigazgatás reformját a bizottság nélkül fogják megvalósítani”.23 Ez a megnyilatkozás utalás volt a fentebb már részletezett „arányosítás”, önkormányzati választások, közalkalmazotti В -lista kérdéseinek a közigazgatást, illetve annak szükségszerű modernizálódását is érintő pártpolitikai küzdelmekkel való összefüggéseire. Egyúttal azonban azt is sejteti - s ezt a közigazgatási reform sorsa alá is támasztja hogy a hatalom birtoklásával (illetve az akkori koalíciós viszonyok között a hatalomban való részesedési aránnyal) összefüggő kérdésekben a tudományos szempontok alárendelt szerepet játszottak. Az 5000/1946. ME sz. В -lista rendelet 1946. május 19-én történt megjelenése,24 valamint a koalíció pártjainak július 17-i közös nyilatkozata arról, hogy „a községi választásokat lehetőség szerint mielőbb, de mindenesetre ez év őszén”2 5 megtartják, teszi talán érthetővé, hogy a parasztpárt miért hozta nyilvánosságra épp akkor a már említett reformtervét,26 holott annak testületi bizottsági megvitatását a Jogi Reformbizottság — mint azt a dokumentumok mutatják - még korántsem fejezte be. Erdeiék — a korabeli megnyilatkozások és dokumentumok alapján úgy tűnik — egyrészt egyetértettek a közalkalmazotti létszámcsökkentéssel, másrészt a községi választások „öncélú” szorgalmazását maguk is elvetették.27 Nem választották azonban szét
