Századok – 1979
Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III
EGY ELMARADT KÖZIGAZGATÁSI REFORM 1946 519 azonban a bizottság munkája szűkkörű volt, és a reformkérdések alapvető részére nem terjedt ki7 Ez utóbbi kapcsán vetette fel a közigazgatás demokratikus átalakításának szükségességét, hangsúlyozva, hogy „a közigazgatás szervezetének reformját az előző belügyminiszter (Erdei Ferenc) is szükségesnek tartotta. A reform figyelembevételével a közigazgatási eljárás szabályait is át kell dolgozni. Jelenleg az a helyzet, hogy a közigazgatás az emberek cselekvési körét csak negative határozza meg, de a végrehajtást valójában biztosítani nem tudja. A közigazgatási végrehajtásnak tevőleges része ugyanis hiányzik.”1 8 Miután pedig Szebenyi Endre felhívta a testület figyelmét arra, hogy Harrer Ferenc, Bibó István és Szitás Jenő már hozzákezdett a közigazgatási reform egyes területeinek a kidolgozásához, a bizottság úgy döntött, hogy jövő évi tevékenysége során „a közigazgatási reformmal kapcsolatban a következő kérdésekre fog kitérni: 1. a közigazgatási képesítés és minősítés, 2. a közigazgatás szervezetének átalakítása, 3. a közigazgatási eljárás modernizálása.”1 9 1946-ban a Jogi Reformbizottság január 26-án szerveződött újjá. A fontosabb mozzanatokat kiemelve ezt az eseményt a következőképpen örökítette meg az ülés jegyzőkönyve: „A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szakszervezeti Tanács képviseletében dr. Domokos József, dr. Riesz István dr. Bibó István és dr. Vadas György jelentek meg. A miniszterelnök felhívására a Közigazgatási Bíróság, a Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Főállamügyészség dr. Csorba Jánost a Közigazgatási Bíróság elnökét, Kárász Arthurt a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatóját és dr. Auer György főállamügyészt delegálták. A miniszterelnök a tudományos élet képviselői közül dr. Moór Gyula és dr. Szladits Károly professzorokat hívta be. Az elnök folytatólag javasolja, hogy a bizottság tagjai közé még dr. Harrer Ferenc és dr. Heller Erik egyetemi tanárokat, a Magyar Curia részéről a Curia elnökét, dr. Kerekes Istvánt és dr. Szitás Jenő belügyminisztériumi osztályfőnököt hívják meg.”20 A bizottság elnökévé újra Riesz Istvánt, jegyzőjévé pedig ismételten Beér Jánost választják meg. Ezenkívül — mint azt a jegyzőkönyvek is mutatják — az egyes tanácskozásokon meghívott szakértőként mások is szerepeltek. A megalakulás után Riesz István elnök a bizottságra váró legközelebbi feladatokról szólt: „Az igazságügyminisztérium rövid időn belül több fontos javaslatot terjesztett a — az állampolgárok vallásváltoztatásának szabályozása- a gyámi törvény reformja — a házasságkötés körében felmerült szabálytalanságok orvoslása — a szovjet házasságok érvényességének szabályozása — „az igazolási eljárások folyamán felmerült hibákkal, különböző panaszokkal és az igazolási fellebbezési eljárás során tapasztalt visszásságokkal.”- a 200/1945. ME sz. rendelet hatálya alá eső perek illetékmentessége- az átértékelés (valorizáció) jogi kihatásainak vizsgálata — a névváltoztatás és névmagyarosítás szabályozása — házassági vagyonjogi és öröklésjogi kérdések szabályozása. 1 7 A JRB 1945. december 15-i ülésének jegyzőkönyve (a továbbiakban: jkv-e.) 18Uo. 1 9 Uo. 2 ° A JRB. 1946. január 26-i ülésének jkv-e. 10*
